December 27-én a Spotify bejelentette, hogy 2020 elején felfüggesztik a politikai hirdetéseket a felületükön, valamint a saját gyártású podcastjaikban is jegelni fogják a témát.
Az új szabályozás vonatkozik minden olyan politikus vagy politikai csoport reklámjára, akik bármilyen mandátumot igyekeznek szerezni, tiltják a pártok és egyéb politikai szervezetek bárminemű hirdetését, valamint azt is, hogy bárki ezen személyek vagy csoportok ellen vagy mellett kampányoljon.
A cég szóvivője a Reuters-nak beszélt a döntésről, és nyilatkozata alapján feltételezhető, hogy ez egyfajta óvintézkedés a jövő évi amerikai elnökválasztás előtt, nehogy belekeveredjenek valamilyen politikai botrányba a kampány idején:
„Egyelőre nem rendelkezünk a megfelelő minőségű rendszerekkel, folyamatokkal és eszközökkel ahhoz, hogy felelősségteljesen validálni és ellenőrizni tudjuk ezeket a tartalmakat” – mondta a szóvivő, és hozzátette, ha később fejlődnek ebben, újratárgyalják a döntést.
A streaming szolgáltató egyébként eddig is csak az Egyesült Államokban engedélyezett politikai hirdetéseket, de így is jelentős lépésnek számít ez, hiszen csak az USA-ban 60 millió körüli a felhasználók száma.
Viszont azt hozzá kell tenni, hogy arról nem találni adatokat, hány felhasználó fizetett elő a prémium verzióra, amiben ugyebár nincsenek reklámok. A Spotify egyébként arra sem volt hajlandó válaszolni a Reuters-nak, hogy mennyi bevételük származott eddig politikai hirdetésekből.
A hírügynökség Eric Wilsont, a Republikánusok egyik digitális stratégáját is idézi, amelyből kiderül, valóban esélyes volt, hogy a zeneszolgáltató nagyobb megrendelésekhez is jusson a 2020-as választási kampány alatt:
„A Spotify korábban nem volt széles körben elterjedt hirdetési felület a kampányidőszakban. Viszont miután más platformok is korlátozzák a politikai reklámok megjelenését, a hirdetők folyamatosan új lehetőségekre vadásztak.”
A Spotify döntése, ahogy arra Wilson is utalt, nem egyedülálló. November elején írtuk meg a Mércén, hogy a Twitter november 22-től betiltotta a választási és politikai témákhoz kapcsolódó hirdetéseket a felületein.
A mikroblog vezérigazgatója, Jack Dorsey akkor azt mondta, a politikai üzenetek elérését ki kell érdemelni, nem pedig megvásárolni, utalva a Facebook politikára mért negatív hatásaira.
Valószínűleg a zeneszolgáltató bejelentése sem független attól, hogy a legnagyobb közösségi portál már most támadások kereszttüzében áll, amiért a 2020-as elnökválasztással kapcsolatban sem intézkednek annak érdekében, hogy ellenőrizzék a politikusok hirdetéseinek tényszerűségét.
És erre jön még rá a 2016-os Cambridge Analytica-botrány és utószele, ami kiválóan megmutatta, milyen káros hatásai lehetnek a platformok átláthatatlan adatkezelési és reklámokat illető gyakorlatainak.
Éppen ezért a Twitter hirdetéstilalmával kapcsolatos kritikák a Spotify-ra is érvényesek lehetnek: a platformoknak inkább a felhasználók személyes adatainak politikai kampányokban való felhasználását kellene korlátozniuk, ahelyett hogy teljesen betiltják a politikai hirdetéseket.
Már csak azért is, mert hiába kevésbé alkalmas a zeneszolgáltató a politikai propaganda és az álhírek terjesztésére, miután a felületüket teljesen össze lehet kapcsolni a Facebook profilunkkal, az ott generált adatainkhoz ők is hozzáférnek, és fordítva. Erre bizonyíték a New York Times 2018 decemberében közölt nyomozása, amelyből kiderült, hogy a Facebook betekintést nyújtott többek között a Spotify-nak is a felhasználóik privát üzeneteibe.
A Mérce alatt futó Tett blogon nemrég jelent meg részletes áttekintés arról, hogyan változtatta meg az internetet és az egész évtizedet a platformkapitalizmus.
