Hiába lesz az infláció 3,4 százalék 2020-ban, a decemberi kormányrendelet kitart amellett, hogy a nyugdíjakat csak 2,8 százalékkal emeljék jövőre – írja a 24.hu.
Ez azt jelenti, a 2,8 százalék a 28 500 forintos minimálnyugdíjnál alig több mint havi 800 forint pluszt jelent, egy átlagnyugdíjasnak pedig kicsivel több mint havi 3800 forint lesz az emelés.
Ráadásul ha beigazolódik a Magyar Nemzeti Bank becslése, és valóban több mint 3,4 százalékos pénzromlással kell számolni, az azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak novemberig hitelezni kell az államnak, mert csak akkor kapják meg a január-augusztusi inflációs jelentés alapján az elmaradt emelést, egyben, egész évre. A portál figyelmeztet, hogy 2017-ben is ez történt, akkor 27 milliárd forint nyugdíjat tartott vissza az állam.
A 24.hu-nak Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elnöke is nyilatkozott, aki szerint mindez elkerülhető lenne, ha nem is 3,4, hanem 3,5 százalékos nyugdíjemelést ítélne meg a kormány.
Hozzátette, a nyugdíjas érdekegyeztetés nagyon nehéz, mert a szervezetekkel kormányszinten „továbbra sem áll szóba senki”.
A NYUSZET elnöke hangsúlyozta, a nyugdíjrendezéskor nem csak az infláció jelenti a problémát. A szervezet továbbra is követeli, hogy 2021-től vezessék be a vegyes indexálást, vagyis a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést. Juhász arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer rendkívül igazságtalan, hiszen a béremelés általában 10 százalék, míg a nyugdíjemelés csak 3 százalék körül van.
A fizetésemelések és a nyugdíjemelések közötti szakadék miatt az idősek relatív elszegényedése tapasztalható, és mivel hosszú távon az árak a fizetőképes kereslethez alkalmazkodnak, a nyugdíjasok abszolút elszegényedése sem kizárható.
„Pár év alatt is hatalmas, 30-40 százalékos különbségek alakulhatnak ki ugyanolyan életút mellett, attól függően, hogy valaki mikor ment el nyugdíjba. Az induló nyugdíj ugyanis az utolsó nettó átlagkereset meghatározott százaléka. Jó hír persze, hogy a bérek végre dinamikusan emelkednek, de ettől a korábban nyugdíjazottak helyzete nem javul ” – mondta a 24.hu-nak Juhász László.
És ha ennyi probléma nem lenne elég, számolni kell még azzal is, hogy a nők és férfiak közötti béregyenlőtlenség a nyugdíjazásban is megjelenik. A nők jellemzően egész életükben kevesebbet keresnek (az európai átlag szerint 16-18 százalékkal), így a nyugdíjuk is kevesebb lesz. Holott a férfiak átlagban 7 évvel korábban halnak meg, tehát a legtöbb nőnek egy idő után egyedül kell boldogulnia az egyébként is alacsonyabb nyugdíjából.
A NYUSZET ezeket a problémákat felismerve aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megmutassák, milyen sok ember szeretne változást a nyugdíjak esetében. A petíciót Orbán Viktor asztalára szánják, és ha ezután sem áll velük szóba a kormány, Juhász László a demonstrációt sem tartja kizártnak.
„Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is figyelembe véve megközelítőleg hárommillió embert a mélyszegénység felé taszít a kormány, felük szegénységben él már most is. Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjasok fele százezer forint körüli nyugdíjból él” – nyilatkozta Juhász László.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) 2019. október 7-én alakult, és meghatározó, országos hatókörű nyugdíjas szervezetek hozták létre. Az elsősorban nyugdíjas civil szervezeteket és országos szakszervezeteket tömörítő Tanács célja, hogy a csatlakozó szervezetek e Tanácsban dolgozzák ki és fogadják el az időseket, nyugdíjasokat érintő rövidés hosszútávra vonatkozó tervezeteket, amelyekkel egységesen lépnek fel a kormánynál közös céljaik eléréséért.
A NYUSZET tagjai: Életet az éveknek Országos Egyesület; Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése; Liga Szakszervezetek; Magyar Szakszervezeti Szövetség; Magyar Szocialista Párt; Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nyugdíjas tagozatai, illetve bizottságai, valamint a Nyugdíjasok Országos Képviselete.
(24.hu)
