Még febuárban derült ki, hogy 200 millió forintos EU-s támogatást nyert el Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő unokatestvérének egyesülete Pásztón, egy olyan projektre, amelynek a kiírás szerint „a nők munkaerőpiaci helyzetének, illetve a család és a munka összeegyeztethetőségének javítását” kellett volna elősegítenie. Így Huczekné Rétvári Mónika szervezhetett e célból a nemrégen fideszessé változott Pásztón programokat, sőt képzéseket is.

Hadházy Ákos most annak is utánanézett, mi is valósult meg ennek a pályázatnak a keretében, és valóban megdöbbentő részletekre bukkant:

úgy tűnik ugyanis, hogy a pénz egy részéből Soma „Mamagésa” szépségnapját, divatbemutatóját, Vujity Tvrtko televíziós műsorvezetőnek a témához látszólag nem sokban passzoló, motivációs előadását, és Dr. Csernus Imre sztárpszichiáter hasonló önálló estjét sikerült megrendezni.

A pásztói pályázati elszámolás szerint volt olyan program, amely csütörtökön és pénteken délután 1-től este 11-ig tartott, a „képzésben” résztvevők pedig fejenként 15.000 forintot „motivációs díjat” kaphattak, csupán azért, ha azokat türelmesen végighallgatták.

Ahogy azonban azt Hadházy is kiemelte, a pályázat keretében felvett gázsikról, illetményekről Rétvári Mónika éppen az EU-s GDPR-adatvédelmi szabályokra hivatkozva nyilvánosan végül is nem számolt el, ezért azt sem lehet tudni, ki pontosan mennyit is keresett a programsorozaton.

Noha az egyes, megrendezésre került, „képzésnek” nevezett eseményeket próbálták a nők munkába állásához legalább lazán kötni, az mindenesetre így is kétséges, hogy önmagában a fővárosi sztárok által tartott „érzelmi intelligencia-fejlesztés” vagy az „új energiákról” szerzett ismeretek mennyire számíthatnak konkrét segítségnek, és mennyire felelnek meg a pályázati kiírás szándékainak – vetette fel Facebookon az országgyűlési képviselő.

A pályázat elnyerése után eredeti ígéretekben még az szerepelt, hogy a program keretében ötszáz nő részesülhet továbbképzésben és juthat pályaválasztási tanácsokhoz, érdemi segítséghez a 199 milliós támogatásért cserébe.

Pásztó városában a hivatalos, térségi szociális adatok szerint egyébként továbbra is éppen az alacsony foglalkoztatás jelenti a legsúlyosabb problémát. Az aktív korúak egyharmada úgynevezett „alacsony presztízsű”, szakképzést nem igénylő, így tehát alacsony bérezésű munkakörben dolgozik, a foglalkoztatott nélküli háztartások (munkanélküliek, nyugdíjasok) aránya a városon belül 2019-ben 41%, míg a járásban 46% volt, ez messze az országos átlag feletti.

Az aktív korú, munkakeresők aránya is kimagasló, 2015-ben 5,89%-os volt, míg de 2017-ben csupán 304 regisztrált munkanélküli élt a településen.