A tavalyinál jóval dinamikusabban növekvő államháztartási bevétel indokoltá teszi a kétszámjegyű, legalább 10 százalékos béremelést, reagált a Pénzügyminisztérium pénteken közzétett elemzésére, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. A 130 ezer embert képviselő szervezet közleménye szerint a kormány bevételeiből jutnia kéne nyugdíjemelésre, a családi pótlékok rendezésére, a GYES, az árvaellátás és az otthonápolási díj rendezésére is.

„A jelentős növekedésből kell, hogy jusson a minimálbérért dolgozóknak és mindazoknak, akiket évek óta háttérbe szorít a kormány. Ehhez azonban minél előbb össze kell hívni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF).”

– jelentette ki Kordás, hozzátéve, hogy a szövetség kész a tárgyalásokra, az egyeztetésekre.

Az elnök szerint eljött az idő a bérek között tátongó óriási szakadék miatt kialakult igazságtalan helyzet rendezésére, hiszen a kormány hírül adta, hogy a vártnál jelentősebb többletre tett szert. A MASZSZ megrendelésére a Policy Agenda által készített kutatásból kiderül, döbbenetes a béregyenlőtlenség: a legjobban kereső 400 ezer ember, a munkavállalók 10 százaléka, tavaly annyit vitt haza, mint az alacsony jövedelműek kétharmada, csaknem 2,8 millióan. Ezt a helyzetet az egykulcsos adórendszer is konzerválja, míg másfél millióan élnek a létminimumot jelentő 94 820 forintnál kevesebből.

Kordás már szeptemberben kezdeményezte a VKF összehívását, hogy a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást újra tárgyaljak. A megállapodás szerint idén és jövőre is 8-8 százalékkal emelnék a minimálbért, ugyanennyivel a garantált bérminimumot. A minimálbér jelenleg 149 ezer forint, erről emelkedne jövőre 161 ezerre, míg a garantált bérminimum 210 600-ra, a mostani 195 forintról. Kordás szerint ennél jóval magasabb, kétszámjegyű emelkedésre lenne szükség ahhoz, hogy ne szakadjunk le teljesen Európától.

Ugyan többek között Romániában is alacsonyabb a minimálbér, a vásárlóerő paritás, az az hogy mennyi dolgot lehet venni adott fizetésből, Magyarországon a legalacsonyabb. Ahhoz, hogy ne húzzon el mellettünk a Románia és Horvátország is, jövőre legalább 10 százalékos, azután pedig ennél is magasabb béremelésekre lenne szükség.

A szakszervezett szerint a helyzet javításához szükséges lenne továbbá a progresszív adórendszer bevezetése, a bérminimum és a minimálbére személyi jövedelemadó mentesítése. Efölött 500-600 ezer forintig pedig 9 százalékos adókulcsot vetnének ki. Az ennél nagyobb kereseteknél pedig maradna a jelenlegi 15 százalékos adókulcs. Így a magasabb bérből élők nem veszítenének jelenlegi pozíciójukból, a kisebb keresetűek fizetéséből viszont több maradna meg a zsebekben.