Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere kivizsgáltatja, hogyan tudna a
„Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve segítséget nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül, szociális helyzetük miatt kerülnének a törvénymódosítás miatt lehetetlen helyzetbe.”
Ezt Karácsony egy nyilvános Facebook-bejegyzésben jelentette be, amiben emellett kitért arra is, hogy szerinte Áder János köztársasági elnök félreértette az új társadalombiztosítási törvény egyik sarkalatos pontját. Áder ugyanis tegnapi közleményében azzal indokolta, hogy aláírta és kihirdette a vitatott törvénymódosítást, hogy
„A törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.”
Ahogy arra Karácsony is felhívja a figyelmet bejegyzésében, ez a kijelentés így félrevezető, ugyanis „a nem biztosítottaknak a sürgősségi ellátás és a mentés költségeit utólag meg kell fizetniük.”
A főpolgármester korábban nyílt levélben fordult Áderhez, amiben arra kérte az elnököt, ne írja alá az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítást. Többek közt erre a levélre is utalhatott Áder, amikor arról írt ezzel kapcsolatos közleményében, hogy
„Néhányan azt mondták a törvényről, hogy szégyenteljes. A törvény alapos áttanulmányozása után kijelenthetem, hogy nem a törvény szégyenteljes, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.”
Karácsony szerint „valószínűleg nem tájékoztatták” arról az elnököt, hogy a sürgősségi ellátás költségeit utólag behajtják azokon, akik nem fizettek TB-t. A főpolgármester kiemeli, hogy „huszönötezer forint járuléktartozás miatt egy komolyabb baleset esetén akár több tízmillió forintot fog ráterhelni az állam az érintett családokra. Mindezt úgy, hogy nem vizsgálja azt, szándékosan vagy csak feledékenységből, netán a szociális helyzete miatt nem tudta befizetni az illető a havi járulékot.”
A múlt héten elfogadott törvénymódosítás értelmében, aki három hónapon túl nem fizeti a társadalombiztosítási járulékot, annak törlik a TAJ-számát, ezek után pedig az illető állami finanszírozásra jogosulatlanként jelenik meg a rendszerben, így az adott intézményben piaci árat kellene fizetnie azért, hogy foglalkozzanak vele.
Több szakmai szervezet, például a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is kritikát fogalmazott meg a módosítással szemben. A MOK a törvény visszaküldését javasolta az Országgyűlésnek, mivel azok számára, akik „tájékozatlanságuk, a hivatali ügyintézésben való járatlanságuk, a munkaadójuk hibája, vagy akár saját mulasztásuk miatt nem rendezik időben társadalombiztosítási jogviszonyukat” a módosítás „akár egy véletlen baleset vagy váratlan megbetegedés miatti egészségügyi ellátás is több millió forint ellátási díjat eredményezhet.”
Karácsony Gergely teljes posztja itt olvasható:
A Momentum is reagált a törvénymódosítás kihirdetésére, a párt közleményben szólította fel a kormányt arra, hogy „kezdeményezzen széleskörű egyeztetést az új tb-fizetési szabályozással kapcsolatban, valamint a végrehajtási rendeletek megalkotásába vonja be a megfelelő szakmai szervezeteket (pl. Magyar Orvosi Kamara), betegszervezeteket és szociális szervezeteket”.
A Momentum továbbá azt is javasolja a kormánynak, hogy
- „az átláthatóság biztosítása érdekében minden állampolgár számára világos, áttekinthető havi tb-számlavezetési bizonylatot nyújtson,
- az új szabályozással kapcsolatban tiszta, átlátható kommunikációt valósítson meg – különösen a külföldön élő és dolgozó vagy tanuló, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) alkalmazottai, illetve a passzív eltartottak körében,
- a problémakört egyben, az egészségügy komplex, teljes reform stratégiájának részeként kezelje,
- a részletesen kidolgozott, végső végrehajtási rendeletek életbe lépéséig változatlanul biztosítsa a rendezetlen jogviszonnyal rendelkezők egészségügyi ellátását is,
- tegye egyértelművé, hogy a járulékfizetés elmaradása, a pénzügyi és jogi háttér utólagos tisztázása a NEAK és a NAV illetve az ellátott személy közös ügye, amiben az egészségügyi ellátórendszernek nincs feladata.”
