A Népszava birtokába jutott tervezet szerint a kormány az új szakképzési törvény értelmében a szakképzésben dolgozó tanárokat szélsőségesen kiszolgáltatná munkáltatóiknak, vagyis a szakképzési centrumoknak, amivel a pedagógus szakszervezetek félelmei beigazolódni látszanak.
Rengeteg feladat, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel átkerül a kötetlen munkaidő részbe, amivel szinte lehetetlenné válik a ledolgozott órák számának követése.
Ráadásul a tervezet szerint „önként vállalt túlmunkának” számítana, mikor egy tanár hiányzó kollégáját helyettesíti, vagy betöltetlen pozícióba ugrik be.
Vagyis a tanárhiányt és az oktatás forráshiányosságát egy rendelettel kezelné a kormányzat, egyszerre téve átláthatatlanná az elvégzett munka mennyiségét, így nehezebben elszámolhatóvá a túlórákat, és belekényszerítve a tanárokat egy olyan megállapodásba, melyben rendeletileg szabályozzák, hogy mikor plusz órákra rendelik be őket, akkor a törvény szerint önként jelentkeznek.
Emellett kiszerveznék az iskolákból az iskolapszichológusi, fejlesztőpedagógusi valamint könyvtárostanári munkaköröket, magyarán az iskoláknak ezeket külső vállalkozóktól kellene megrendelniük, ami a forráshiányos iskolák esetében azt jelentheti, hogy – mivel kötelesek ilyen pozíciókat betöltetni – az adott esetben profitorientált cégek kifizetése érdekében máshonnan kell pénzt elvonniuk. A Népszava szerint ez korrupciós veszélyeket is rejt magában.
Ugyanakkor a szakképzésben a rendelet lehetőséget adna a nevelőtestületnek, hogy tizenöt napon belül véleményezze az igazgatói kinevezéseket – ami a közoktatásban már nem áll fenn, mint lehetőség – ezt azonban árnyalja, hogy a vélemények semmire sem kötelezik a döntéshozót.
Korábban a PSZ és a PDSZ is tiltakozott a novemberben elfogadott új szakképzési törvény ellen, melynek keretében a szakképzésben dolgozó tanárok közalkalmazotti státuszból a munka törvénykönyvének hatálya alá esnek, így több védettségtől is elesnek.
A kormány részéről Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár próbálta csillapítani a kedélyeket, miszerint a munka törvénykönyve nagyobb rugalmasságot biztosít, ez a PDSZ-t azonban nem hatotta meg, mondván az Mtv. csak a munkáltató érdekeit szolgálja – például lehetőséget adva a rabszolgatörvény alkalmazására.
A kiszivárgott anyag arról is rendelkezik, hogy a tanároknak a jövőben nem hét, hanem négyévente kell részt venniük legalább hatvan órás, minisztériumi jóváhagyással rendelkező továbbképzésen. A kormány által belengetett harminc százalékos béremelésről, a béralku lehetőségéről és a kedvezőbb bérezési rendszerről nincs szó a szövegben.
