Idén is kiadták az Éghajlatváltozási Teljesítmény Indexet, amiben összehasonlítják, hogy 57 ország és az Európai Unió, mint régió hogyan teljesít a klímavédelemben. Többek között vizsgálják az üvegházhatású gázok kibocsátását, a megújuló energiából előállított energia arányát, az egy főre jutó energiafogyasztást és a jelenlegi klímapolitikai irányelveket. Magyarország a már tavaly is kínosnak számító 42. helyről sikeresen leküzdötte magát a 47. helyre; Kína, Mexikó és az EU28 átlagban is jobban teljesített, mint mi.

Minden kategórián belül öt szinten osztályozták a különböző országokat: nagyon magasan teljesíti az elvárásokat, magasan teljesít, közepesen, alacsonyan vagy nagyon alacsonyan teljesít.

Magyarországnak egyetlen kategóriában sem sikerült magasan teljesítenie, de még csak közepes kategóriát is csak az egy főre jutó energiafogyasztásban sikerült elérnünk. Sőt, a jelenlegi klímapolitikai irányelveket tekintve kiemelkedően alacsonyan teljesítünk.

A kutatás a világ legintenzívebben szennyező országait méri össze egymással és a Párizsi Egyezményben vállalt céljaikkal, amik arra irányulnak, hogy a globális felmelegedést 2 fok alá szorítsák. A kutatók egyetértenek abban, hogy ennek a századnak a végére a felmelegedés legalább 3 fokos lesz az ipari forradalom előtti évekhez képest, hacsak nem történik drasztikus változás a szén-dioxid kibocsátásunkban. A kutatásban vizsgált országok az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90%-áért felelnek.

Niklas Höhne, a kutatás egyik szerzője elmondta, hogy

„Hagyományosan a Klímavédelmi Index az első három helyet szabadon hagyja, mivel egyik ország sem tett eleget ahhoz, hogy megfeleljen a klímamegállapodásnak”

Svédország teljesített a legjobban idén, így ők érdemelték ki a 4. helyet. Minden kategóriában kiemelkedőek, 2040-re száz százalékos átállást terveznek a megújuló energiaforrásokra, valamint világ legmagasabb szénadóját vetették ki, ami 114 euró/tonna. Összehasonlításképpen ez az adó a legújabb tervezetek alapján 10 euró/tonna lenne jövő évtől Németországban.

Legrosszabbul az európai országok közül Lengyelország teljesített, amely az 50. helyen végzett, míg a tábla legalsó fokát az Amerikai Egyesült Államok foglalja el. Donald Trump elnöksége alatt több környezetvédelmi előírást is eltöröltek és várhatóan ki fognak lépni a Párizsi Egyezményből. Kétszer annyi az egy főre jutó energiafogyasztásuk, mint az Európai Uniónak és tízszer annyi, mint Indiáé, Höhne szerint pontosan visszafelé halad az éghajlat-politikájuk.

Összességében elmondható, hogy leginkább a kisebb iparral rendelkező és fejlődő országok azok, akik mérvadóan csökkentették a kibocsátásukat. A G20 országok azonban továbbra is többségükben az összehasonlítás második felében tartózkodnak, tehát a legnagyobb ipari hatalmak továbbra is kiemelkedően rosszul teljesítenek.

A kutatás készítői kiemelték, hogy az EU-nak és különösen Németországnak sokkal egyértelműbben el kell kötelezniük magukat a Párizsi Egyezmény és a klíma semlegesség mellett.

Meglepően jól szerepeltek azonban a periféria országai. Marokkó például kiemelkedően teljesített az alacsony energia használatában és a megújuló energia fejlesztésében is, valamint folyamatosan csökkentik a fosszilis energiaszolgáltatók állami támogatását is. India pedig idén először került a top10-be az egy főre jutó alacsony energiafogyasztásáért és az alacsony üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Komoly erőfeszítéseket fektetnek a megújuló energiára való átállásba is, ami a terveik szerint 2030-ra 40%-os lesz.

Brazíliában az energiaszükségletük 70%-át vízerőművekből nyerik, ugyanakkor az elmúlt években folyamatosak voltak az erdőirtások, a Bolsonaro vezette kormány folyamatosan csökkenti a környezetvédelmi kiadásokat és építi le a szabályozásokat, mely hátráltatja például az Amazonas tűzoltását is, komoly és hosszútávon maradandó károkat okozva az ökoszisztémában.  

Fontos látni tehát, hogy a centrumországok, akik a szén-dioxid kibocsátás nagy részéért felelősek és egyéb más környezeti szennyezésekben is komoly szerepet játszanak, továbbra sem tesznek jelentős lépéseket az iparuk visszaszorításában és a környezet védelmében. Míg a perifériaországok folyamatosan igyekeznek fenntarthatóan élni, hiszen ezen országok többsége már a bőrén érzi a klímaváltozás hatásait.

(DW.com)