Az Európai Tanács december 12-én és 13-án tartja következő ülését, ahol újra előkerül a 2050-es klímasemlegesség kérdése. Ahogy arról beszámoltunk, júniusban Magyarország, Csehország és Lengyelország megvétózta az Európai Unió üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentéséről szóló célkitűzését.

Orbán Viktor miniszterelnök október 21-én a parlamentben arról beszélt, hogy elérhető Magyarország 2050-es klímasemlegessége, de ahhoz, hogy a villamosenergia-termelés, a földgázellátás és a közlekedés területén ez megvalósuljon, a kormány becslése szerint 50 200 milliárd forintra lehet szükség, ami azt jelenti, hogy minden évben a 2018-as GDP 2,6%-át kell erre fordítani.

Ez azonban nem lehet kifogás: az egyre súlyosbodó éghajlatváltozás negatív hatásainak költsége messze meghaladja a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges forrásokat. A jelenlegi hazai klíma-energia célok és intézkedések nem elegendők a probléma kezeléséhez (érdemes megjegyezni egyébként, hogy Magyarországé az egyik legalacsonyabb vállalás az  EU-s tagállamok közül a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatban).

Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programjának vezetője szerint bár valóban hatalmas összegről van szó – a nemzetközi finanszírozási folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy Magyarországnak hosszú távú gazdasági érdeke a 2050-es klímasemlegesség támogatása. A tárgyalások jelenlegi állása szerint a következő költségvetési időszakban az EU-s források minimum 25%-át a klímacélok megvalósítására kell fordítani.

Most közép- és kelet-európai zöld civil szervezetek nyílt levében kérik a klímasemlegességet hátráltató három ország miniszterelnökét – köztük Orbán Viktort-, támogassák a kitűzött célt.

„Az éghajlatváltozás negatív hatásai jelenleg is gazdasági és üzleti veszteségekhez vezetnek – főként olyan családi vállalkozásokat érintenek, amelyek nem rendelkeznek elegendő forrással a felmerülő problémák kezelésére. Emellett az energiaszegénység és a tiszta energiához való társadalmilag méltányos hozzáférés hiánya súlyosbítja a légszennyezést is. Az éghajlatváltozás következtében az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események Európa- szerte vízhiányt, aszályokat, emelkedő élelmiszerárakat és a biztonságunkat fenyegető más veszélyeket idéznek elő”

– üzeni a levelet író 42 szervezet, arra is figyelmeztetve:

a tétlenség vagy az elégtelen fellépés már most komoly következményekkel jár, amelyek még tovább fogják súlyosbítani a meglévő társadalmi és gazdasági problémákat, ez pedig nem sok jót jelent gyermekeink és unokáink jövőjére nézve.

Szerintük az ilyen ambiciózus döntésekkel hosszú távon lehet garantálni a társadalom jólétét és biztonságát. A karbonsemleges gazdaságra való áttérés társadalmi és gazdasági szempontból is számos előnnyel jár: javítani fogja versenyképességünket, energiabiztonságunkat és régiónk polgárainak életminőségét, jobb egészséget és jobb munkalehetőségeket fog teremteni, és számos új kaput nyit meg az innovatív üzleti kezdeményezések előtt

– írják.

A levélhez szintén csatlakozó Levegő Munkacsoport nemrég arról írt, ha most sem sikerül egyezségre jutni, könnyen lehet, hogy az Európai Bizottság rendes jogalkotási eljárást fog indítani a Tanács döntésétől függetlenül, ahol már a három tagállamnak nem lenne vétózási lehetősége.

A klímasemlegességről szóló újabb szavazásról természetesen mi is beszámolunk majd a Mércén!