Szakmai szervezetek, szülők, politikusok serege tiltakozott az elmúlt időszakban a kötelező 6 éves kori beiskoláztatás miatt, ami lényegében figyelmen kívül hagyná a gyerekek egyéni igényeit, és beterelné őket, akár kényszerűen is a közoktatásba.
A köznevelési törvény 2020. január 1-jétől bevezetni kívánt új szabályozása szerint a gyerek abban az évben válik tankötelessé, amely év augusztus 31-éig a hatodik életévét betölti. A szülő kérelmére ugyanakkor a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vehet részt. Az új eljárásrend értelmében a szülő e kérelmét a korábbiaktól eltérően az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező központi szervhez, az Oktatási Hivatalhoz. A probléma leginkább az, hogy a szabályozás részletei egyelőre nem ismertek.
A tiltakozások természetesen – talán senkit nem lep meg a dolog – nem igazán hatották meg az oktatási kormányzatot.
Most újabb állásfoglalás látott napvilágot: Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa is arra kérte az oktatási kormányzatot, hogy halasszák el az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetését, mert az ebben a formájában
„a jogbiztonság követelményével és a gyermek jogaival összefüggő visszásság, jogsérelem bekövetkezését valószínűsítheti.”
Szél Bernadett fordult néhány héttel ezelőtt az ombudsmanhoz azzal a kérdéssel, hogy nem indít-e átfogó vizsgálatot a kötelező 6 éves beiskolázással kapcsolatban, mivel nem sokkal az új eljárásrend hatályba lépése előtt még mindig nem voltak ismertek a részletszabályok. A független országgyűlési képviselő akkor azt a választ kapta, hogy szülői panaszok nyomán megindította az eljárást.
Szél Facebook-posztjában így fogalmazott:
„Azóta megjelent a végrehajtási rendelet, de ez sem változtatott a tényen: a kormány elkésett, nem adott elegendő időt a felkészülésre és számos fontos részletkérdést továbbra sem tisztázott.”
Az ombudsmani állásfoglalásban az olvasható, hogy az alapvető jogok biztosa azt kérte a szaktárcától:
„… hogy fontolja meg az iskolaérettség megállapítására vonatkozó új szabályozás elhalasztását. Az alapjogi biztos szerint egy ilyen volumenű, a gyermekek sorsát befolyásoló módosítás során biztosítani kell a megfelelő felkészülési időt: az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és azokra a jogalkalmazás is felkészülhetett. A halasztással elérhető lenne, hogy a megalapozott döntéshez, a tanulók tényleges iskolaérettségének megállapításához szükséges feltételrendszer teljeskörűen rendelkezésre álljon.”
Szél Bernadett az ombudsman állásfoglalásával kapcsolatban megjegyzi: azzal az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem vitatkozhat, „különben nyíltan semmibe veszi a gyermekek jogait.”
A Szülői Hang Közösség mindeközben segédletet készített azon szülők számára, akik januárban gyermekük további egy év óvodai nevelését kérvényezik az Oktatási Hivatalnál.
FRISSÍTÉS 17.15
Válaszolt az Emberi Erőforrások Minisztériuma az állásfoglalásra. Nincs benne sok köszönet: szerintük szerint az ombudsman elkésett, az iskolaérettségre vonatkozó törvény módosítása már nem lehetséges idén.
A minisztérium közleményében az áll, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokra vonatkozó jogszabály módosítást számtalan egyeztetés előzte meg. A köznevelési tárca természetesen minden esetben megfontolja, amit az ombudsman javasol, feltéve, ha ezt időben megteszi – tették hozzá, ám ezzel együtt felhívták az ombudsman figyelmét arra is, hogy a törvény módosítása az őszi ülésszak vége miatt technikailag már nem lehetséges.
„A tárca nem sajtóhírek, nem vélelmek, hanem a valós gyakorlat alapján fogja majd értékelni az új eljárást, és ha szükséges, módosítani fogja azt” – szögezték le.
Az ombudsmani állásfoglalást ide kattintva lehet elolvasni, Szél Bernadett Facebook-posztja pedig itt olvasható:
