Nyomatékosan figyelmeztette Donald Trump amerikai elnök a NATO európai tagállamait, hogy szerinte az éppen 70 éves védelmi együttműködés csak úgy folytatódhat, ha az USA-n kívüli tagállamok GDP-arányos védelmi ráfordításai jelentősen megemelkednek.
A Londonba, a csúcsra érkező elnök sajtótájékoztatóján a Politico szerint nyíltan meg is fenyegette Németországot és Franciaországot, hogy amennyiben ez nem történik meg, védelmük is veszélybe kerülhet.
Angela Merkel német kancellárral folytatott bilaterális találkozója előtt Trump azt is kiemelte, míg az USA 3-4%-os GDP arányos költéssel „eltartja a NATO-t”, addig Németország „csupán 1,5-2%-ot fordít hadi kiadásokra”.
„Jelentősen meg kell növelniük ezt az összeget, nem lesz más választásuk!”
Még a Merkellel tartott közös sajtótájékoztatón kérdezték meg Trumpot arról is, mit szól hozzá, hogy egy korábban, egy orosz hírportál által kiszivárogtatott felvételen Justin Trudeau kanadai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Mark Rutte holland miniszterelnök, Macron francia elnök és Anna brit hercegnő láthatóan az amerikai elnökön röhögnek, és stábját sajnálják látványosan (miközben nem tudnak róla, hogy beszélgetésüket rögzítik).
Trump erre „kétszínű alaknak” nevezte Trudeau-t, és közölte, most már jó lenne, ha Kanada is fizetne 1% helyett 2% hadikiadást a NATO részére.
Ezek után este, mintegy pulykaméregből a kiszivárgott videó miatt Donald Trump fogta magát, és haza is repült Londonból, még nap végi sajtótájékoztatóját is lemondva.
És az összezördüléseknek ezzel még nem volt vége a mai napon Londonban.
Emmanuel Macron francia elnök például határozottan azzal a szándékkal készülhetett erre a NATO-csúcsra, hogy minél több, számára nem szimpatikus vezető orra alá törjön borsot. Először, még Párizsban konkrétan „agyhalottnak minősítette a katonai szövetséget, ezért pedig a kiadások megnövelését évek óta követelő Trump elnököt tette felelőssé.
„Az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) ennek a hidegháborúnak volt oszlopos intézménye, a szovjetek elleni amerikai erőprojekció európai pillére, a hidegháború vége óta eltelt harminc évben pedig rendre felmerül a kérdés: a közös ellenség, a Szovjetunió megszűntével mi értelme van még ennek a szervezetnek?”
Pap Szilárd István tegnapi írását a NATO-csúcs elé itt olvashatjátok
Tegnap esti sajtótájékoztatóján pedig közölte, nem tudja elfogadni, hogy Törökország szerinte „zsarolja” a tagállamokat, és emiatt nem lehet kiadni egy, az Erdogan szíriai offenzíváját legalábbis enyhíteni szándékozó nyilatkozatot.
„Mindenáron el akarja Erdogan érni, hogy terrorszervezetnek minősítsük a kurd YPG-t, ez azonban nem az, ahogyan mi látjuk ezt a katonai csoportot.”
-hangsúlyozta ekkor újságírók előtt a francia elnök.
„I understand from Turkey that they want to block all the declarations from the summit if we do not agree w/their definition of terrorist organization, qualifying YPG & others as terrorist groups, which is not our definition.” —Macron 🙌🏼 #NATO #NATOLondon #NATOEngages #NATOSummit pic.twitter.com/iwETeEmAKZ
— Samira Ghaderi (@Samira_Ghaderi) December 3, 2019
Törökország blokkol, mi is blokkolunk
Ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan sem maradt adós a válasszal a francia elnöknek, aki annak „agyhalottas” megszólalására még Ankarában, Londonba való indulása előtt úgy reagált,
„Talán inkább egészen másnak lenne itt szüksége agyműtétre!”
A keménykedést azonban a török vezetés részéről tettek is követték, hiszen a mai csúcstalálkozóig azzal fenyegetőztek, ha a NATO akármilyen elítélő nyilatkozaton törné a fejét egyébként a kurdok etnikai tisztogatásával is együtt járó szíriai megszállásuk vagy orosz fegyverüzletük kapcsán, akkor Ankara pedig blokkolni fogja a balti államok és Lengyelország számára előirányzott NATO-védelmi kiadásokat.
Ettől a szándékától ma végül Erdogan elállt, amely egyben azt is jelenti, hogy bármiféle közös NATO akció a szíriai kurdok ügyében ugyancsak meghiúsulni látszik.
De nemcsak a török elnök, hanem a magyar miniszterelnök is hasonló akcióval jelentkezett Londonban. Szijjártó Péter estefelé ugyanis azt közölte az MTI-vel, hogy Magyarország mindaddig blokkolni fogja Ukrajna NATO-csatlakozási tárgyalásait, ameddig „a magyarok kisebbségi jogai Ukrajnában nem biztosítottak”.
Ugyan utóbbival Kijevnek valóban akadnak komoly gondjai, a katonai szövetség szorosabbra fűzésének akadályozása azonban most is sokkal inkább látszik Moszkva, mint Budapest érdekének.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j4) részt vesz a londoni NATO-csúcson 2019. december 4-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely
Nem elég tehát, hogy már a NATO-csúcs előtt is szokatlanul magasra hágtak az azt több évtizedig lényegi egyetértésben kormányzó nagyhatalmak vezetőinek indulatai, már az első nap egyenesen botrányosra sikerült, ami magának az egyeztetésnek a lényegi folytatását is igen kétségessé teszi.
