Szerda kora délután 461 igennel, 157 nemmel és 89 tartózkodással jóváhagyta az Európai Parlament, hogy Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke, és így megszavazták az általa felállított új bizottságot is. A testület december 1-jén fog munkába állni, Magyarországot a Fidesz jelöltje, Várhelyi Olivér képviseli majd szomszédság- és bővítéspolitikai biztosként.

Frissítés (14.30): Sajtótájékoztatót tartott Ursula von der Leyen, ahol elmondta, nagyon sokat dolgoztak az elmúlt 5 hónapban, és mindenkinek a munkája hozzájárult ahhoz, hogy sikeresen jóváhagyták a Bizottságot.

Hangsúlyozta, hogy ez a szavazás a változásáról is szólt: szerinte Európa a változás vezére a klímaválságban, ezért egy erősebb Európa egyben a jobb világot is fogja jelenteni. Úgy véli, az EU abszolút élenjáró lehet a megoldásban, ami nemcsak a Földnek lesz jó, hanem magának az uniónak is, ugyanis globális exportere lehet az ezzel kapcsolatos tudásnak és technológiáknak.

Amikor a migráció problémájáról kérdezték, azt nyilatkozta, „ki, ha nem mi tudjuk ezt megoldani”, ezért egy átfogó, „humánus, de hatékony” koncepciót dolgoznak ki. Hozzátette, biztosaik az elmúlt hetekben több ország belügyminiszterével tárgyaltak, ugyanis szerinte mindegyik tagállammal a szolidaritásra és az együttműködésre kell törekedni.

Az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a digitalizációval kapcsolatos szabályozásokban is fontos szerepe van az EU-nak. Úgy véli, itt is példamutatóan tudunk elöl járni, ahogy azt tettük például a GDPR bevezetésekor is.

Ursula von der Leyent két újságíró is Várhelyi Olivérrel kapcsolatban kérdezte: egyikük Európa „leggyengébb láncszemének” nevezte a Fidesz jelöltjét, ezért hozta fel a vele kapcsolatos aggályait, másikuk arra volt kíváncsi, milyen konkrét elvárásokat támasztottak felé a szomszédság-és bővítéspolitikával kapcsolatban.

Az EB-elnök azonban mindkét kérdésre igencsak diplomatikusan felelt. Elmondta, hogy szerinte minden biztos tudatában van annak, hogy testületük 100%-ban független, és hogy csakis az európai polgárok jóllétéért felelősek, nem saját kormányaikért. A nyugat-balkáni integrációról – ami Várhelyi legnagyobb feladata lesz az elkövetkezőkben – azt nyilatkozta, „nem kell hezitálnunk azt illetően, hogy közelebb hozzuk-e őket az EU-hoz”, ugyanis megérdemlik az országok az integrációt.

Von der Leyent a kurdok helyzetéről is kérdezték, aki válaszában bátornak nevezte őket, és úgy véli, sok hálával tartozunk nekik, amiért szembeszálltak az Iszlám Állammal. Amikor a felszólított újságíró vehemensebben kérte számon a sajtótájékoztatón résztvevő vezetőkön, hogy miért nincs még hazája több mint 30 millió kurdnak, David Sassoli EP-elnök többször hangsúlyozta, hogy az Európai Unió sok mindent tehet – például diplomáciai vagy békemissziókat indíthat és megoldási javaslatokat dolgozhat ki –, de nem felelős a világban tomboló erőszak és megannyi konfliktus megszüntetéséért. 

Frissítés (13.10):

„A Momentum Mozgalom nem tudja támogatni Orbán Viktor jelöltjét, Várhelyi Olivért a bővítési portfólió élére, sem azt a zárt ajtók mögötti alkudozást, ami megelőzte a Bizottság felállítását. Ugyanakkor Európa mielőbbi kormányzásának a hívei vagyunk, ezért az új Európai Bizottság felállásáról szóló szavazáson EP-képviselőink tartózkodással jelezték az aggályaikat” – írja a Momentum közleményében.

A párt szerint a kiválasztási folyamat alig volt átlátható: háttéralkukon és zárt ajtók mögötti megegyezéseken dőlt el, hogy kik és milyen portfóliót kapnak. Hozzáteszik, Ursula von der Leyen rengeteg kritikát kapott a Parlamenttől, de érdemben egyikre sem adott választ. A Momentum külön aggasztónak találja azt is, hogy még a „magyar jogállamot lebontó” Trócsányit is az EP összeférhetetlenséget vizsgáló bizottságának kellett menesztenie, nem ő döntött a kérdésben.

„Orbán Viktor új jelöltje, Várhelyi Olivér aztán egy írásbeli kör után átment a szakbizottsági meghallgatásán, de könnyen lehet, hogy a teljes Európai Parlamentben nem lenne meg a többsége – a Bizottságról viszont egyben kell szavazni, így a Várhelyihez hasonló potyautasok is könnyedén átmehettek a szűrőn. Miközben tagadhatatlan, hogy a legfontosabb pozíciókba olyan, az európai érdekeket szem előtt tartó biztosok kerültek, mint például a techcégek megregulázásáért felelős Margrethe Vestager versenyjogi biztos” – áll a nyilatkozatban.

A Momentum szerint komoly kockázatokat rejt, hogy Orbán bizalmasának beleszólása lesz az Európai Unió bővítésébe, ugyanis ő fogja vizsgálni a tagjelölt országokban a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét garantáló stabil intézményeket. Úgy vélik, ez különösen azokban a nyugat-balkáni tagjelölt-országokban problémás, amelyek a legközelebb vannak az EU-taggá váláshoz – ugyanis ez az a régió, amelyet Oroszország már-már saját érdekszférájának tekint, így különösen veszélyes, ha a régióban az EU egyik első számú kapcsolattartója egy olyan kormány embere, amely többször szembement már az EU és a nyugati szövetségi rendszer érdekeivel Vlagyimir Putyin kedvéért.

„Oroszországnak ugyanis stratégiai érdeke megakadályozni az EU bővülését, és ebben partnerre találhatnak Orbán Viktorban és Várhelyi Olivérben” – írják.

Éppen ezért az egész bizottságra a párt nem tudott igennel szavazni, inkább tartózkodtak. Remélik, hogy többé nem fog előfordulni az, hogy „csomagban próbálják áterőltetni a Bizottságot”, és öt év múlva már átláthatóbban választják meg az EP kormányát.

Frissítés (12.55): Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője közleményben reagált a szavazás eredményére. Mint írja, júliusban még elutasította Ursula von der Leyen elnöki jelölését, ugyanis annak idején az eljárás szerinte semmibe vette az Európai Parlament jelölési folyamatát. Ennek ellenére most mégis bizalmat szavazott az új bizottságnak, és bár vannak fenntartásai, várakozással tekint feléjük.

Döntésében szerepet játszhatott az is, hogy Trócsányi László „idő előtt elbukott”, Várhelyi Olivért pedig egy „szakmailag felkészült, tapasztalt brüsszeli bürokratának” tartja, és reméli, kizárólag az európai közösség érdekeit fogja nézni, nem az Orbán-kormányét.

„Az önkormányzatok számára biztosítandó közvetlen források rendszerének megteremtése mellett fontos prioritásként teszem majd a biztosok asztalára az általam felvállalt egészségügyi minimumszolgáltatásról szóló javaslatot is. Ideje, hogy megkezdjük a munkát, az előttünk álló feladatok nem várhatnak tovább. Ezért szavaztam bizalmat a Leyen-bizottságnak” – áll Ujhelyi István közleményében.

Korábban írtuk:

A szavazás előtt rövid beszédeket mondott néhány EP-képviselő, akik egyébként nem nyilatkoztak túl elismerően az új bizottságról és elnökéről. A brit Brexit Párt politikusa, Claire Fox szerint kikényszerített, antidemokratikus volt Ursula von der Leyen jelölése, a francia Manon Aubry pedig azt a kérdést tette fel

„hogyan adhatunk reményt az európaiaknak arra, hogy kilábalunk a válságból, ha folyamatosak a megszorítások? Nem „Zöld New Dealre” van szükség, hanem átfogóbb megközelítésre, hogy ne szűnjenek meg tömegesen a mezőgazdasági munkahelyek”.

Aubry kitért arra is, hogy meg kell erősíteni a 113 millió, mélyszegénységben élő európai szociális ellátását.

A lengyelországi Ryszard Antoni Legutko szerint ez egy új kezdet, számos dologban támogatják a bizottságot, köztük a migráció megoldását, a klímaterveket is és a kereskedelmi terveket is. Marco Zanni, az olasz föderalista Északi Liga párttól ugyanakkor úgy véli, pont amikor az EU legnagyobb krízisét éljük meg, akkor kapták meg a leggyengébb bizottságot. „Esélyegyenlőségről és klímáról beszélnek, de az állampolgárok reggel felkelve nem erre gondolnak, hanem hogy lesz-e munkájuk, lesz-e elég pénzük”.

„Az új bizottság akkor veszi át a stafétát, amikor a klímaválság nem hagy nekünk sok időt. Nem vagyunk benne biztosak, hogy a szavakat tettek is követik majd” – mondta Ska Keller, a német Zöldek EP-képviselője, aki hozzátette, ők tartózkodnak a szavazáson.

Manfred Weber is felszólalt, aki elmondta, egy olyan időben élünk, amikor az extrém nézőpontok népszerűek, főleg a közösségi médián, ezért jó volt Ursula von der Leyen hozzászólása, hogy együtt lépjünk fel a kontinens érdekében. Erős csapatnak nevezte az általa felállított új bizottságot.

Szerda délelőtt von der Leyen bemutatta a bizottsági tagokat, felvázolta az öt évre szóló terveit, majd beszédet mondott, amelyben a klímvédelmet és a karbonsemleges Európát nevezte meg fő célként.

Elmondta, nemsokára meghirdetik a „Zöld New Deal” programot, amellyel az unió egyszerre tudja majd csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, támogatni a vállalkozásokat és új munkahelyeket teremteni. Kiemelte, hogy a klímasemlegesség eléréshez az ipari, széntermelő, nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók gazdaságának támogatására van szükség.

Von der Leyen azt nyilatkozta, mandátuma első 100 napjában fognak előállni az erről szóló tervekkel. Úgy fogalmazott, „nincs egyetlen vesztegetni való percünk sem”, ami találó megfogalmazás, hiszen éppen a héten közölte az ENSZ, hogy rosszabbul állunk a klímaváltozás elleni harcban, mint valaha. Az Európai Zöld Paktumért Frans Timmermans fog felelni, aki korábban szintén esélyes volt a bizottság élére.

„Európának kötelessége vezető szerepet vállalni e téren, és ehhez a lehetőségei is megvannak” – jelentette ki az Európai Bizottság új elnöke.

Von der Leyen beszélt a migráció kérdéséről is. Szerinte biztosítani kell az itt maradók integrációját, ahogy a jogosulatlan menedékkérőket visszaküldését is. Hangsúlyozta, ez a probléma nem fog eltűnni egyhamar, ezért tartós és közös megoldásokat kell találnia az uniós tagállamoknak.  Meg kell törni az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, meg kell egyezni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, valamint erősíteni kell a külső határok védelmét, és támogatni kell a migrációs származási és tranzitállamokat – közölte.

Az Európai Bizottság elnökét 2019. július 16-án választották meg, akkor a 21 magyarországi EP-képviselők közül a Fidesz, a DK és a Momentum frakciója támogatta, viszont az MSZP-s Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton ellene szavazott. Az EB tagjairól szóló szavazással kapcsolatban a DK már november 23-án azt nyilatkozta, meg fogják szavazni az összes tagot, ugyanis sok olyan, fontos programelem szerepelt a bizottság programjában (köztük az „európai minimálbér” és a multikra kivetett különadó), melyek az ő kampányukban is szerepeltek.

Ursula von der Leyen 1990 óta a német kereszténydemokrata kormánypárt, a CDU tagja. 2005 novemberében lépett hivatalba mint Angela Merkel kormányának családügyi minisztere. 2009-ben a német szövetségi parlament alsóházába választották képviselőnek, később szociális és munkaügyi miniszternek jelölték. 2013 decemberében a CDU-CSU nagykoalíciós tárgyalások során honvédelmi miniszterré jelölték ki. Habár 2017-ben újraválasztották, 2019. július 17-én lemondott posztjáról, hiszen az azt megelőző napon  az Európai Parlament 383 támogató és 327 ellenszavazattal megválasztotta a tisztségre. Akkor a Mércén részletesen írtunk arról, miért kellett volna nemet mondania az EP-nek Ursula von der Leyen elnökségére.

(MTI, Index)