19 hónapot töltött a rácsok mögött, két hete szabadult és a hétvégén már meg is tartotta első nagy politikai beszédét a brazil Munkáspárt (PT) kongresszusán Luiz Inácio Lula da Silva, a dél-amerikai országot 2003 és 2010 között irányító ex-elnök.

A karizmatikus politikus szabadon bocsátása felrázta az elmúlt években gyengélkedő brazil baloldalt, a beszéde alapján pedig Lula nem tervez tétlenkedni, teljes erőbedobással száll szembe Jair Bolsonaro szélsőjobboldali kormányzatával. A Sao Paulo-i kongresszuson az ex-elnök arról beszélt, radikális baloldali fordulatot kell végrehajtaniuk.

„Azoknak akik kritizálják a polarizációt, vagy félnek tőle, bátorságunk van elmondani: igen, mi Bolsonaro ellentéte vagyunk. Nem állhatunk meg félúton” – jelentette ki.

Azt is hozzátette, szembe kell szállni a kormányzattal, amely csökkenti a munkavállalók jogait, munkanélküliséget teremt, csökkenti a minimálbért, visszahozza az éhezést, elpusztítja a környezetet és megtámadja a nőket, feketéket, LMBT embereket, és bárkit, aki mer egyet nem érteni vele.

Lula beszédében gesztusokat tett a PT-nél kisebb és radikálisabb baloldali tömörülések felé is, jelezve a jövő őszi önkormányzati és a 2022-es elnökválasztásokra is szövetségben készül.

Lulát 2016-ban ítélték két korrupciós ügyben összesen 20 év börtönbüntetésre.

A 2016 végén hozott ítéletet most azért változtatta meg az ország legfelső bírósága mert úgy ítélkeztek, hogy az eljárásrend szerint senkit ne lehessen tényleges börtönbe zárni, amíg minden fellebbezési opciót nem merített ki, Lula esetében pedig most is folyamatban van egy fellebbezési kérelem.

A volt elnököt, több más volt brazil politikai vezetőhöz hasonlóan, azzal vádolják hogy súlyos kenőpénzeket fogadott el olajmágnásoktól, és más oligarcháktól szolgáltatásaikért cserébe az úgynevezett „autómosó-botrány” (Lava Jato) idején.

Lula és ügyvédei tagadják, hogy komoly részük lett volna az amúgy pártokon és politikai oldalakon átívelő botrányban, és sok belföldi újságíró, jogvédő szervezet és Lula belföldi hívei is úgy látják, a baloldaltól végleg megszabadulni kívánó észak-amerikai és brazil pénztőke bosszúakciójáról van szó ellene.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a botrányba nemcsak a PT, hanem az őket leváltó liberális elit is belebukott, és mivel az akkor már letartóztatásban lévő, de a közvélemény-kutatásokat magasan vezető Lula sem indulhatott el a 2017-es elnökválasztáson, ezért a Trump-barát, szélsőjobboldali, és a tőke által feltűnő módon kedvelt Jair Bolsonaro kerülhetett hatalomra.

Lula két héttel ezelőtti szabadon engedésében óriási szerep jutott a Glenn Greenwald, díjnyertes brit oknyomozó újságíró által alapított The Intercept portálnak is. A weboldal pár hónappal ezelőtt közzétett egy tetemes mennyiségű WhatsApp üzenetet, amelyből kiderül, hogy a Lula ügyében ítélkező bíró, Sergio Moro minden eljárásrendi szabályt megszegett, sőt végtelenül részrehajló módon mindent megtett azért, hogy Lulát le lehessen csukni még az elnökválasztások előtt. Moro később Bolsonaro igazságügyi miniszterévé vált.

A leleplező cikksorozat nyomán a Bolsonarónál is befolyásosabbnak tartott Moro tekintélye összeomlott, ez magyarázza, hogy végül a legfelső bíróság tagjai érvényt mertek szerezni a brazil alkotmány azon előírásának, amely tiltja a még lezáratlan fellebbezések esetén a vádlottak bebörtönzését.

Bár Lula továbbra is töretlen népszerűségnek örvend a brazil társadalom dolgozó és szegényebb rétegeiben, előrehaladott kora (most 74 éves), és az ellene folyó eljárások is negatívan befolyásolhatják politikai karrierjét.

A brazil baloldal sorsának alakulása nem csupán a latin-amerikai ország lakóira lehet hatással, de az egész bolygóéra is. A brazil esőerdők ugyanis létfontosságú szerepet töltenek be a Föld klímájának egyensúlyában, ezeket az erdőket azonban rohamos léptékkel irtották az elmúlt években. A Lula vezette baloldal hatalomra kerülésével azonban drámaian csökkent az erdőirtások mértéke, köszönhetően az életbe léptetett szigorú természetvédelmi szabályoknak és az azok betartása fölött őrködő új intézményeknek.

Lula és utódja, Dilma Rousseff távozása után a jobboldali Michel Temer  elnök, majd Bolsonaro is hatalmas lépésekkel fordította vissza ezt a folyamatot, mára pedig újra komoly veszély fenyegeti az amazonasi esőerdőket. Az erről készült angol nyelvű videót itt nézhetitek meg:

(Mérce / El País)