Frissítés, 15.00: Németh Gyöngyvér, a Momentum Mozgalom sajtóreferense megkeresésünkre közölte, a jövő héten, frakcióülésen határoz majd arról a párt, hogyan szavaznak EP-képviselőik a biztosokról. Annyit azonban máris hozzátett, a párt képviselői „korántsem elégedettek” azokkal az írásbeli válaszokkal, amelyeket Várhelyi Olivér biztosjelölt a számára feltett kérdésekre adott a napokban.
Megszavazza az új Európai Bizottság összes tagját a Demokratikus Koalíció európai parlamenti frakciója. Ara-Kovács Attila, a párt EP-képviselője szombat reggel arról tájékoztatta a magyar sajtót, hogy a DK-elnöksége felhatalmazta őket arra, hogy jövő hétfőn a strasbourgi parlamentben támogassák Ursula von der Leyen teljes bizottságát, beleértve a múlt héten a parlamenti szakbizottság által is elfogadott magyar jelöltet, Várhelyi Olivért is, a bővítési- és szomszédsági ügyek biztosának.
Ara-Kovács a sajtótájékoztatón az elnökség álláspontját és a saját döntésüket is úgy indokolta meg, nagyon sok olyan, fontos programelem szerepel a von der Leyen-bizottság programjában, amely a Juncker-bizottsághoz képest előrelépés, és amely a DK pártcsaládjának, a Szocialisták és Demokraták frakciójának a programjában, és Dobrev Klára DK-s EP-listavezető kampányában is szerepelt.
Ilyen például a néppárti vezetésű bizottság azon ígérete, hogy lépéseket tesznek az „európai minimálbér” bevezetésére, és a multinacionális cégek különadójára is.
„Úgy tűnt mindannyiunk számára, hogy teljesen okafogyottá vált számunkra az a félelem, hogy nem tudjuk megszavazni ezt a bizottságot, és ezt mindannyian jó szívvel meg tudjuk tenni.”
– mondta Ara-Kovács.
Ehhez hozzátette, másik okuk az igen-szavazatra az volt, hogy az Európai Unió „nagy államként” minél hamarabb és zökkenőmentesen folytathassa munkáját.
Várhelyi Olivér szereplésével kapcsolatosan megjegyezte, Trócsányi László és a román jelölt bukása után a tény, hogy Várhelyi is „nagyon nehéz pillanatokat élt át” az Európai Parlamentben, amely miatt a DK is „szégyenkezett”, bizonyítja az EU véleményét Orbán Viktor rendszeréről, ezzel együtt azonban Ara-Kovács szerint az EU és az Európai Bizottság működésének zökkenőmentessége számukra immár a legfontosabb.
A magyar EP-ellenzék másik pártja, a Momentum Mozgalom a DK-tól eltérően még nem alakított ki hivatalos álláspontot az új Európai Bizottság megerősítésével kapcsolatban, a párt későbbre ígérte álláspontja ismertetését.
Várhelyin túl is akad egy-két problémás név
Noha Ara-Kovács a Bizottság megszavazásával kapcsolatban nyilvánvalóan arra gondolt, hogy Frans Timmermans holland szocialista kinevezésével a „zöld megállapodás” (Green New Deal) európai biztosának, valamint a baloldali jelölésekkel olyan pozíciókba, mint a nem túl erős „belügyi” biztosi tárca (Ylva Johansson, svéd szociáldemokrata EP-képviselő).
A von der Leyen-féle, tervezett új EU-vezetést azonban éles kritikák is érték. Az Emmanuel Macron francia elnök egyértelmű befolyása alatt álló, liberális Renew frakció Thierry Bretont, a kétezres években korrupciós ügyekbe is belekeveredett volt francia, jobboldali cégvezetőt és minisztert jelölte az egyik legfontosabb posztra (belső kereskedelem), ő szakértők szerint a nyugat-európai nagy, multinacionális cégek képviselője lehet majd egy új európai bizottságban.
Breton Várhelyi Oliveréhez hasonlóan a meghallgatáson már eleve a második Macron-jelölt volt, és mivel az európai tendereken feltűnően sikeres cégét, az Atost 2008-tól egészen 2019 végéig vezette, azt csak a biztosi jelölése után adta fel, joggal merülhet fel, vajon továbbra is elfogultság fogja-e jellemezni ebben az ügyben a tevékenységét.
Mindezzel együtt az európai média inkább két kelet-európai jelölt, a magyar Várhelyi és a közlekedési biztosi posztra a román szociáldemokraták által jelölt Adina Vălean tevékenységét és hasonlóan felmerülő elfogultsági ügyeit tárgyalta előszeretettel. Végül mindkettőt megerősítették az EP albizottságai a posztjukban.
A mezőgazdasági és nemzetközi kereskedelmi posztra eközben pedig az ír Phil Hogan tér vissza, aki 2014-ben a Juncker-bizottságban is ugyanezt a posztot kapta, és már szeptemberben bejelentette, megszavazása esetén megkísérli újból tető alá hozni az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményt, emellett pedig a CETA-t is támogatja.
Ezenkívül a bizottság tagja lehet még Paolo Gentiloni volt balközép olasz miniszterelnök is, aki az ország eurózónás pénzügyi megszorításainak egyik leginkább lelkes bevezetője volt. A hazájában igen népszerűtlen volt kormányfő most von der Leyennél a gazdasági-politikai tárcát kapta meg.
A bizottságot formálisan előreláthatólag hétfőn erősíti majd meg az Európai Parlament.
