Gothár Péter rendező a Katona József Színház Facebook-oldalán közzétett közleményben jelentette be: ő az, akit kirúgott a színház zaklatási ügye miatt.

Gothár Péter közleményében azt írja,

„Eddigi szellemi bázisomat, szeretett munkahelyemet, a Katona József Színházat kérem meg arra, hogy közleményemet a nyilvánosság elé bocsássa.

Egy évvel ezelőtt erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledtem színházunkban egy munkatársnőmhöz. Pár nappal később bocsánatot kértem és kaptam tőle.

Most, hogy ez az eset a színház, s azon keresztül az ország nyilvánossága elé került, szeretném bocsánatkérésemet nyilvánosan is megismételni. Nagyon sajnálom, ami történt. Ahogyan azt is, hogy nyers stílusommal, rossz modorommal vagy erkölcsileg kifogásolható viselkedésemmel valaha bárkit megbántottam.”

Tegnap a Katona József Színház egy Facebook-posztban jelentette be, a vezetősége tudomására jutott, hogy egy szerződéses munkatársa több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival.

Mint írták,

„A sértettek írásbeli bejelentése alapján az Üzemi Tanács megbeszélést hívott össze, ahol a résztvevők egyhangúlag elítélték a történteket és vizsgálóbizottság felállítását kérték az üggyel kapcsolatban.”

A vizsgálat eredményeképp az érintett személy (Gothár Péter) a mai naptól, azaz 2019. november 19-től kezdve nem léphet az intézmény területére, illetve a színház a vele való közös munkát a továbbiakban befejezi.

„A Katona József Színház társulatát az eset mélyen megrázta, a vezetőség az érintetteknek valamint az egész társulatnak felajánlotta pszichológus segítségét az ügy feldolgozásához.”

– írják.

Ezzel párhuzamosan a színház lezártnak tekinti az ügyet, arról a későbbiekben sem a vezetőség, sem az intézmény munkatársai további nyilatkozatot nem adnak, mivel az érintett kollégák kifejezett kérése volt, hogy személyük maradjon anonim.

Frissítés 18:45

A Színház- és Filmművészeti Egyetem eközben közleményt adott ki, miszerint

„A Katona József Színház által a tegnapi nap folyamán közzétett nyilatkozattal összefüggésben Gothár Péter, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára a mai napon megkereste az egyetem vezetőjét, és etikai vizsgálatot kért önmaga ellen. Az egyetem vezetősége haladéktalanul kezdeményezte eseti etikai bizottság felállítását. A vizsgálat lezárultával az eredményről tájékoztatjuk az egyetem polgárait és a közvéleményt.”

Az utóbbi években több zaklatási ügy is nyilvánosságra került Magyarországon. Ne feledjük Kiss László, a Magyar Úszó Szövetség korábbi szövetségi kapitányának az esetét, aki miután a ’60-as években csoportos nemi erőszakban vett részt a sportuszodában. Bár kapott is érte 3 év börtönt (amiből csak 20 hónapot ült le), később töretlenül felfelé ívelt a karrierje: a női úszó-válogatott edzője lett, díjakat, elismeréseket, kitüntetéseket, díszpolgári címet kapott. Miután az ügye napvilágra került, illetve az áldozata arcát és nevét vállalva a nyilvánosság elé állva elmesélte, mit tett Kiss László és társai, végül egy virágcsokorral kért bocsánatot áldozatától.

De említhetnénk Marton László rendezőt is, akit bár elküldtek a Vígszínházból, nem tartott sokáig a közélettől és a rendezőségtől való visszavonulása, nem sokkal később ugyanis már a Veszprémi Petőfi Színházban rendezhetett. A több nőt is szexuálisan zaklató Marton áldozatainak azt üzente, „bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket. Tisztelettel kérem bocsánatkérésem elfogadását.”

Aztán ott volt még Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház zaklatással vádolt, majd szintén kirúgott rendezője, aki pályakezdő fiatal férfiakkal szemben használta ki a színházi hierarchiában betöltött vezetői szerepét. Kerényi elismerte: megesett, hogy vállfával fenekelt el egy fiatal művészt, a szexuális visszaélésről szóló vádakkal kapcsolatban pedig azt mondta, „sokszor közelítette meg a határt, ami szerinte még elfogadhatónak tekinthető”. Bocsánatkérés gyanánt azt írta ki Facebook-oldalára: „ha bárkit bármivel megbántottam, ezúton kérek elnézést!”  Nem kellett sok idő, hogy ő is visszatérhessen a rendezéshez.

Kenderesi Tamás úszó olimpikon épp ma kapott a Magyar Úszó Szövetség fegyelmi bizottságától írásbeli megrovást, illetve a válogatottságért őt megillető juttatások féléves megvonását kapta, miután júliusban a kvangdzsui FINA-világbajnokság idején, egy szórakozóhelyen elkövetett „meggondolatlan mozdulat miatt” a helyi hatóságok szexuális zaklatással vádolták meg.

És itt van Gothár Péter, aki a többi köztiszteletben álló elkövetőhöz hasonlóan kért „bocsánatot”. Egyelőre azt sem tudhatjuk, pontosan hány sértett van az ügyben, mert miközben a rendező egy áldozatról beszél, a színház közleményében már többről van szó. Talán soha nem is fogjuk megtudni, hiszen óriási erő és bátorság kell ahhoz, hogy valaki beszélni tudjon az őt ért szexuális zaklatásról, sokan pedig magukat hibáztatják a történtekért, amiben a társadalom hozzáállása is nagy szerepet játszik. Az pedig, hogy Gothár kirúgták a Katonából, még nem jelenti azt, hogy bármilyen más (pl. jogi) következménye is lesz tettének.

A magyar kormány pedig mindvégig hallgatott, egyik esetet követően sem szólalt fel a köztiszteletben álló zaklató vagy erőszaktevő férfiakkal szemben, az áldozatokért kiállva. Annak ellenére, hogy ezek nem egyedi esetek, és hogy a nők elleni erőszak hetente egy nő életét követeli, a magyar politikában mindez nem téma, a társadalomban pedig a mai napig reflexszerűen él az áldozathibáztatás.