Románia november 10-én tartja az elnökválasztások első fordulóját. Ez lesz az ország rendszerváltás utáni történetének nyolcadik államfőválasztása, de ennyire biztos kimenetelű voksolásra nem került sor az 1992 óta, amikor nem volt kétséges, hogy a féldemokratikus körülmények között felemelkedő utódpárti államfő, Ion Iliescu jön ki győztesen.

Márpedig a helyzet az, hogy a jelenleg is hivatalban lévő Klaus Iohannis jobboldali-liberális államfő magabiztosan vezeti a mezőnyt és minden bizonnyal megkezdheti második (és egyben utolsó) ötéves mandátumát. Iohannis végig vezetett a közvélemény-kutatásokban, és az elmúlt hetekben nem volt olyan felmérés, amely legalább nem 17 százalékpontos távolságot mért közte és a második legnépszerűbb jelölt között.

Ilyen körülmények között a november 10-i forduló legnagyobb tétje, hogy szükség lesz-e egyáltalán második fordulóra – ezt akkor rendezik meg, ha senki nem szerzi meg a voksok 50 százalékát -, illetve, hogy ki kerül be a második fordulóba.

Ez utóbbi ugyanis óriási felületet és figyelmet biztosítana a második fordulóba jutottnak, illetve plusz két hétnyi kampányt, amelyben tovább lehetne járni az országot.

A második helyért folyó küzdelemben három, nagyjából összemérhető támogatottságú jelölt vesz részt: Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, és egyben október 10-én bizalmatlansági szavazással megbuktatott kormányfő; Dan Barna, az új generációs, centrista-liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke; illetve Mircea Diaconu román színészklasszis, a PSD-ből kilépő ex-miniszterelnök Victor Ponta Pro Románia nevű pártjának és a kormánykoalíciót nemrégiben borító balliberális ALDE-nek a jelöltje.

A legtöbb felmérés Dăncilă-t méri a második helyre, de Barna és Diaconu is eséllyel pályázik a második fordulóba jutásra.

Ennek a küzdelemnek egyik vicces epizódjára került sor a héten, amely megmutatja, hogy a hagyományosan bombabiztos közösségi médiás politikusi trükkök is a visszájukra tudnak fordulni.

Történt ugyanis, hogy csütörtökön az egyik kereskedelmi rádiócsatorna, az EuropaFM egy felmérést tett közzé, mely Dan Barnát csupán a negyedik helyre méri Iohannis, Diaconu és Dăncilă mögött. Az épp Fehér megyében kampányoló Barna durván nekiment a közvélemény-kutatóknak, mondván el akarják bizonytalanítani az ő szavazóit, és rávenni, hogy maradjanak otthon.

Ezzel párhuzamosan az USR egyik helyi politikusa saját Facebook-oldalán tett közzé egy fotót, amelyen Barna látható egy kiscica társaságában. Az mind a mai napig nem világos, hogy a két esemény között van-e valamilyen közvetlen kapcsolat, ám a román sajtó jelentős része (pártállástól függetlenül), teljesen kiakadt a kiscicás fotó miatt.

Azzal vádolták Barnát, hogy ilyen üres cukiskodással akarja elterelni a figyelmet a kampánya megtorpanásáról. A legkeményebben talán Cristian Tudor Popescu, az USR-vel egyébként szimpatizáló publicista fogalmazott: szerinte a politikus nem hajlandó tudomásul venni a valóságot, ehelyett a felméréseket vádolja. Ezután kitért a cicára is:

„Te akarsz az ország elnöke lenni, és jössz itt egy macskával a mellkasodon? És ezzel mégis mit mondasz? Hogy szereted az állatokat? És ezért kellene nekünk rád szavaznunk?” – pörlekedett az elemző.

Barna politikai ellenfelei sem szalasztották el az alkalmat, hogy élcelődjenek kicsit az eseten. Victor Ponta például azon nevetgélt, hogy az ő pártjának jelöltje, Mircea Diaconu (akit egyébként az említett kutatás második helyre mért), sokkal alkalmasabb jelölt, mert nem ijed meg, amikor „megmutatják neki a macskát”. A kifejezés („megmutatni a macskát”) azt jelenti: megfenyegetni valakit – ebben az esetben azonban egyúttal az ominózus fotóra is rájátszik.

Ponta arról is beszélt, hogy Barnával ellentétben Diaconu „nem egy uniós pénzekből meggazdagodott gyerek”, amivel pedig Barna másik friss botrányát rángatta elő.

Az USR (mely egyébként politikai profilját tekintve a magyar Momentumhoz áll legközelebb, igaz, tőle valamivel jobbra) egy 2015-ben alakult párt, amelynek központi mondanivalója a korrupció elleni küzdelem, és a korrupt régi elit leváltása. A párt #BűnözőkNélkül (#FărăPenali) kampányát maga Barna indította el, így elég rossz fényt vetett rá, hogy egy független oknyomozó portál kompromittáló riportot tett közzé róla.

A Rise Project újságírói szerint a kétezres években Barna cége részt vett több olyan uniós finanszírozású projektben, amelynek célja a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása volt. Ezek azonban kézzel fogható eredményeket nem tudtak felmutatni, ám elköltöttek rengeteg pénzt, olykor Barna iskolatársainak, barátainak, rokonainak kifizetésére.

Az USR titkosszolgálati beavatkozásról és politikailag motivált lejáratásról beszélt a cikk megjelenése után, csakhogy a pártoktól teljesen független, és minden oldal számára kényelmetlen tényfeltárásokat végző Rise Project hitelességével szemben ezek a vádak nehezen állnak meg.

A két eset kétségtelenül rossz hatással lesz Barna második fordulóba jutásának, ami ha mégis bekövetkezne, eddig példa nélküli elnökválasztási fordulót eredményezne. Ugyanis az 1990-es (amikor Ion Iliescu 85 százalékos eredményével már az első fordulóban nyert) és a 2000-es elnökválasztást leszámítva (amikor Iliescu második fordulós kihívója a Ceaușescu udvari költőjéből szélsőjobboldali néptribünné avanzsáló Corneliu Vadim Tudor volt),  eddig minden elnökválasztás második fordulójában egy utódpárti-baloldali jelölt állt szemben egy jobboldali-européer táborhoz tartozó politikussal.

A PSD elmúlt években tapasztalható stabil lejtmenetének köszönhetően ugyanakkor most előállhat az a helyzet, hogy két egymással rivalizáló, ám alapvetően egy politikai táborba tartozó párt – az USR és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – jelöltje jutna a második fordulóba.

Ez a helyzet azért is egyedülálló, mert miközben Iohannis és Barna épp az elnökválasztási kampányban vetélkednek egymással, addig pártjaik egy közös kormánykoalíció létrehozásán fáradoznak. A román pártpolitikában persze nem újdonság, hogy mindenki tud együttműködni mindenkivel, majd később egymás ellen fordulni, hogy aztán, ha érdekeik úgy hozzák, újra összefogjanak – de hogy az együttműködés és egymás ellen fordulás időben egyszerre történjen, az még ebben a rendszerben is unikális helyzetnek mondható.