A béremelések közti nagy egyenlőtlenség, a rabszolgatörvény által megengedett túlóramennyiség túllépése és a dolgozókkal való jogszerűtlen bánásmód miatt is aggodalmát fejezte ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség – derül ki a 24.hu cikkéből.

A MASzSz szerint van olyan cég, ahol 18 százalékos bérnövekedés volt, míg máshol mindössze 4 százalékkal emelkedtek a fizetések. A közszolgáltató vállalkozásoknál jellemzően kisebb volt a béremelés mértéke, az viszont általánosan elmondhtó, hogy a növekedés nagysága az adott cég teljesítményén, a szakszervezetek és a munkavállalók elszántságán, illetve a tulajdonos hozzáállásán is múlott.

Kordás László, a MASzSz elnöke a 24.hu-nak azt nyilatkozta, 10,5 százalékos béremelkedéssel kell számolni az idei évben, viszont ehhez képest nagyon alultervezett a minimálbér és garantált bérminumum 8 százalékos emelése. Már csak azért is, mert ez a 10,5 százalék úgy jött ki, hogy a félmillió forint feletti fizetések 13-14 százalékkal emelkedtek, viszont az ennél kisebb kereseteknél legfeljebb 8 százalékos emelést tapasztaltak.

A bérolló így tovább nyílik, egyre nagyobb lesz a szakadék a magasabb és az alacsonyabb keresetűek között. Ráadásul a cikkből az is kiderül, hogy azért is fordulhat elő ilyen mértékű egyenlőtlenség, mert a magasabb fizetésért dolgozó réteg egyénileg is képes a béremelésigényét érvényesíteni, de a kevesebbet kereső dolgozók nincsenek ilyen alkupozícióban. A kormány pedig az alacsony minimálbér- és bérminimum-emeléssel csak tovább segíti a vállalkozókat abban, hogy kevesebbet kelljen fizetniük az alkalmazottaknak.

Kordás szerint ez azért is nagy probléma, mert azt tapasztalják, a vállalkozások körében mintha már „ciki lenne minimálbért fizetni”.  Jelenleg az a jellemző, hogy a munkáltatók, akik korábban csak a minimumot fizették ki, megtoldják a béreket 10-20 ezer forinttal, hogy ne tűnjön úgy, mintha csakis a lehető legalacsonyabb bért akarnák dolgozóiknak adni.

Éppen ezért nem mindegy, hogy a kormány mekkora minimálbér-emelést tervez, ugyanis ha a vállalkozók így is, úgy is hajlandóak rátenni valamennyit a minimálbérhez vagy garantált bérminimumhoz közelítő fizetésekre, akkor a tervezett 8 százalékos emelés helyett egy 10 százalék körülivel már elindulhatna a bérfelzárkóztatás. Ahogy azt tavaly év végén mi is megírtuk, a MASzSz már kezdeményezte, hogy tárgyalják újra a jövő évi 8 százalékos emelést, de azóta sem kaptak választ.

Kordás László elmondta, ha nem sikerül nyomást gyakorolni a kormányra a béremelésekkel kapcsolatban, nem riadnak vissza attól, hogy decemberben, a rabszolgatörvény ellenti tüntetések évfordulója körül újabb tüntetéshullámot szervezzenek.

A cikkből az is kiderül, hogy a szakszervezet felmérése szerint már a munkaltatók jó része alkalmazza a rabszolgatörvényt, sőt számos helyen bujtatott módon túl is lépik a túlóra maximumát. Kordás szerint ez azért lehetséges, mert nincsenek ellenőrzések. A szakszervezeti vezető szándékos leépítést sejt a munkaügyi ellenőröknél, ugyanis ha kevesebb az ellenőrzés, akkor a munkáltatók szabad kezet kapnak, illetve csökken a felderített esetek száma is, amivel lehet azt bizonygatni, hogy fehéredett a gazdaság.

A MASzSz elnöke kitért arra is, hogy a cafeteria adózási szigorítása miatt sok helyen kivezették ezeket a juttatásokat, és visszatértek a „borítékos”, adózatlan kifizetésekhez. A vendéglátásban, az építőiparban, az őrzés-védelemben és a takarításban mindez különösen jelen van, rengeteg a foglalkoztatást álcázó kényszervállalkozás.

Aki kijátssza a szabályokat, az az alacsonyabb költségek miatt versenyelőnyre tud szert tenni, és Kordás szerint ez így is fog maradni, ha nincsenek ellenőrzések, amelyek rákényszerítik a munkáltatókat a jogkövetésre.

Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy többek közt az autóiparban is egyre gyakrabban érvényesítik a rabszolgatörvényt. Akkor a Vasas Szakszervezet elnöke, László Zoltán nyilatkozta a Népszavának azt, hogy bár előfordul az „önkéntes túlórával” kapcsolatos nyomásgyakorlás, sokszor nem is kell kényszeríteni a dolgozókat az évi 400 óra munkatöbblet elvállalására, mert olyan alacsonyak a fizetések, hogy sokan maguktól, az egészségüket kockáztatva is kénytelenek igent mondani a rengeteg pluszmunkára.

(via 24.hu)

Kiemelt kép: a Magyar Szakszervezeti Szövetség felvonulása 2019. május 1-jén.