Tavaly közel 24 ezer munkahelyi baleset történt Magyarországon, ami négyezerrel több, mint 2014-ben. Megjelent a Varga Mihály pénzügyminiszter által jóváhagyott jelentés a nemzetgazdaság 2018. évi munkavédelmi helyzetéről, amelyből kiderül, hogy hiába hirdetett harcot a kormány a munkahelyi balesetek megelőzése érdekében, mindeddig sok eredménye nem látszik ennek.

A munkahelyi balesetek száma 2014 óta folyamatosan nő, és a halálos kimenetelű balesetek száma sem csökken (tavaly ugyanúgy 79 ilyen eset történt, mint 2017-ben, míg 2016-ban 80 volt ez a szám).

A legtöbb munkabaleset az elmúlt 5 évhez hasonlóan 2018-banis Budapesten (4212), Pest megyében (2570) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1424) történt.

És továbbra is az építő- és a feldolgozóipar számít a legveszélyesebbnek.

Újdonság úgy tűnik, a rideg statisztikai számokban nincs. A Varga Mihály által szignált jelentésben fel van sorolva, hogy – egyébként nagyon helyesen! – milyen új szabályozásokkal igyekszik (törvényi és rendeleti szinten, kiadványokkal, rendezvényekkel, képzésekkel, projektekkel) a kormány a munkavállalók védelmét garantálni.

Felmerül tehát a kérdés – minden törekvés ellenére mégis miért nem sikerül érdemben csökkenteni a munkahelyi balesetek számát, és védeni a dolgozókat?

Kifejezetten beszédes a jelentés egyik megállapítása erre vonatkozóan:

„A veszélyes munkahelyeken, illetve veszélyes technológiák esetére a külön jogszabály szerint előírt munkavédelmi szakemberek közreműködése jellemzően megvalósult. Ugyanakkor gyakran előfordult, hogy a munkavédelmi szakember által javasolt, jól dokumentált feladatok végrehajtására a munkáltató nem intézkedett és nem szüntette meg a szabálytalanságokat. Tekintettel arra, hogy a munkavédelmi szakemberek függő helyzetben vannak a munkáltatóval, általános tapasztalatunk szerint gyakran nem a jogszabályoknak történő megfelelés, hanem a munkáltató gazdasági érdekei élveznek prioritást.„

Vagyis azt a Pénzügyminisztérium is felismerte, hogy a munkaadók gazdasági érdekei előrébb valók sok esetben, mint a dolgozók egészsége és biztonsága.

Ahogy a jelentés is megállapítja: az építőipar teljesítménye az előző évhez képest tovább nőtt. Ez ugyebár az egyik legveszélyesebb ágazat a munkavállalók számára. A súlyos balesetek száma 2017-hez képest emelkedett, és nem ez a legsúlyosabb megállapítás a jelentésben.

2018-ban a munkavédelmi hatóság 3640 munkáltató építés-kivitelezését ellenőrizte. A vizsgálat megállapította, hogy az ellenőrzött munkáltatók 68,8 százaléka nem tett eleget a jogszabályban előírt munkavédelmi kötelezettségének.

A munkavállalók 82,4 százalékát szabálytalan munkakörülmények között foglalkoztatták.

De nézzünk néhány más ágazatot, és más problémát is.

• Mezőgazdaság: Azon munkáltatók, akik rendelkeztek kockázatértékeléssel, számos esetben nem vették figyelembe a munkavállalók különböző kóroki tényezőknek való kitettségét. Leggyakrabban a biológiai (pl.: állatokkal, szerves trágyával történő közvetlen érintkezés során), majd a fizikai (rezgés, zaj), a pszichoszociális (pl.: családtól távol végzett munka, túlmunka, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőség) és a kémiai kóroki tényezőket (pl.: fertőtlenítő-, tisztítószerek, növényvédő szerek) nem értékelték. Túlnyomórészt nem, vagy nem megfelelő részletességgel határozták meg a munkaeszközök kockázatait, a viperamarás, méh- és darázscsípés kockázatát.
• Faipar: Keményfa feldolgozás esetén nem minden munkáltató tett eleget a rákkeltő anyag (tölgyfa, bükkfa és egyéb keményfaporok) által okozott egészségkárosodás megelőzésére irányuló kötelezettségnek.
• Gumi- és műanyag termékek gyártása: Több esetben feltárásra került, hogy a berendezéseken elhelyezett biztonsági feliratok és jelzések lekoptak; vagy átfestették azokat; biztonsági jelzést egyéb, termelési szempontból lényeges papírral felülragasztottak.
• Élelmiszeripar: A pékségekben jellemző szabálytalanság, hogy a dagasztógép csészéjét fedő védőburkolat reteszelése működésképtelen, aminek következtében a dagasztógép nyitott védőburkolattal üzemeltethető, így működés közben be lehetett nyúlni a dagasztókarokhoz… Előfordult, hogy egyes munkáltatók a veszélyes berendezések 5 évenként elvégzendő időszakos biztonsági felülvizsgálatát úgy próbálták meg elkerülni, hogy a munkaeszközöket az 5 év lejárta előtt ismét üzembe helyezték.
• Gépipar: Rendszeresen előforduló hiányosság, hogy a munkavédelmi szabályokban foglalt biztonsági felülvizsgálatokat, karbantartásokat el sem végzik, ami a műszakilag romló állapotú munkaeszközök esetében a kockázatok megnövekedését, a munkavállaló növekvő veszélyeztetését, így a munkabaleset bekövetkezésének valószínűségét növeli.
• Járműjavítás: Továbbra is jellemző, hogy az eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszközben (pl.: ásványvizes-, üdítőitalos flakon) tároltak veszélyes anyagokat/keverékeket.
• Táv- és hírközlés: A posta területén az üzemeltetés sajátosságaiból adódóan leginkább a logisztika területén fordultak elő balesetek, azonban a szolgáltatási területen sem javult a baleseti helyzet. Erre magyarázat lehet a munkavállalók megnövekedett terhelése, és a fluktuáció miatti gyakorlatlanság.

És ez csak egy-egy ágazat egy-egy, kiragadott hiányossága, a teljesség igénye nélkül, csak hogy látszódjon, mennyire változatosan tudják a munkavállalók elhanyagolni a kötelezettségeiket. És hozzá kell tenni: vannak pozitív folyamatok is, így nem mindenhol romlik folyamatosan a helyzet.

Összességében viszont az látszik, hogy a munkavédelmi hatóság évről évre hasonló problémákat tár fel, ám úgy tűnik, hiába a szabályozás, hiába az ellenőrzés, hiába a szankcionálás, mindez nem sokat javít a helyzeten.

A munkavédelmi hatóság tavaly 14.298 munkáltatót ellenőrzött, 72,8 százalékuknál tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot.

A hatóság közel 10 ezer esetben intézkedett hiányosság megszüntetését előíró határozatban, és közel 8 ezer esetben azonnali intézkedést előíró döntést hoztak, mert olyan hiányosságokat tártak fel, amelyek a munkavállalók közvetlen veszélyeztetésével jártak.

Munkavédelmi bírságot alkalmaz a hatóság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

Tavaly 401 esetben róttak ki ilyen bírságot (összesen 129.236.350 forint értékben), míg közigazgatási bírságot 117 esetben, eljárási bírságot 32 esetben szabtak ki (előbbit összese 2.976.000, utóbbit 2.370.000 forint értékben).

Örülhetnénk persze annak, hogy a hatóság ezeket a munkáltatókat lefülelte – csakhogy vegyük figyelembe azt is, hogy ők (és azok is, akik nem buknak le) rengeteget spórolnak azon, hogy kockáztatják munkavállalóik egészségét, életét.

És mindeközben a szakszervezeteket sem a kormány nem tekinti partnernek (sőt!), sem a munkáltatók nem nézik jó szemmel a ténykedésüket (gondoljunk csak a Suzuki és a Vasas közti mérkőzésre). Így viszont a nap végén a munkavállalók éppolyan kiszolgáltatottak maradnak, jöjjön akárhány bírság, szankció, jogszabály.

A termelés továbbra is előrébb való, mint a dolgozó, aki termel. A munkáltató gazdasági érdeke prioritást élvez a munkavállaló egészségével szemben.

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy 2019. első félévének statisztikai adatai alapján a helyzet tovább romlott, igazán nem lehetünk optimisták. Márpedig ez a helyzet: idén a január és június közötti időszakban több mint háromezerrel több munkahelyi baleset történt, mint 2015. azonos időszakában.