Mark Zuckerberg, Facebook alapító múlt csütörtökön a Georgetown Egyetemen tartott előadásában, a közösségi média oldalt a „szólásszabadság bástyájának” nevezte. Félórás beszédben próbálta megvédeni a cég döntését a félrevezető információk engedélyezésére a politikai hirdetésekben.
„A politikai reklámok érzékeny jellegére való tekintettel megfontoltam azt a lehetőséget, hogy ezeket egyáltalán ne engedélyezzük” – mondta a világ legfiatalabb milliárdosa – „De a politikai reklámok fontosak, különösen a helyi jelöltek, a kihívók és jelölő szervezetek számára, akik máshogy nem kapnának akkora médiafigyelmet, nem hallathatnák hangjukat. A politikai reklámok kitiltása azoknak kedvezne, akiket a média így is előnyben részesít.”
Elmondta, hogy a korai években azt gondolta, ha minél több embernek tud hangot adni, azzal erőt adhat az erőtleneknek, és ez előbb-utóbb jó irányba tolja a társadalmat.
A Facebook vezetőjének valamiért az is fontosnak tűnt, hogy cége múltját is úgy változtassa, hogy az alátámassza mondandóját. Azt próbálta sugallni, hogy az eredetileg a Harvardon „szexi-vagy-nem” oldalnak indult felület az alapítással nagyjából egyidőben kitörő iraki háború megvitatásának és ezzel kapcsolatos szerveződéseknek kívánt platformot adni.
A CEO beszélt a kínai piacra való betörési próbálkozásáról, ezzel kapcsolatban elmondta, a cég nem tudott megfelelni az ottani szigorú cenzúratörvényeknek. „Azért akartam bevinni a szolgáltatásainkat, mert hiszek az egész világ összekapcsolásában, azt gondoltam elősegíthetjük egy nyíltabb társadalom létrejöttét.” Emellett elmondta, hogy sokáig keményen dolgozott ezen, de végül nem sikerült egyességre jutniuk, nem tudtak megfelelni a kínai állam szigorú feltételeinek.
Jelenleg 35.000 ember dolgozik a platform 5 milliárd dolláros biztonsági projektjén, ez a szám magasabb, mint a cég teljes értéke 2013-ban – mondta el Zuckerberg.
Az Facebook-vezető beszédét felháborodott és kritikus hangok követték.
„Mark Zuckerberg ma egyértelművé tette, hogy nem csupán megerősíti üzleti modelljét, ami megrontja a demokráciánkat, de alapvetően hiányzik belőle az emberi jogok, a választók korlátozása és a rasszizmus országunkban való működésének megértése” – mondta el Rashad Robinson a Color of Change nevű gyűlöletellenes csoport elnöke.
„Nehéz elképzelni, hogy Martin Luther King vagy Frederick Douglass, akiket Zuckerberg idézett, támogatnák a Facebook lépését azoknak a politikusoknak a védelmére, akik téves információk és rasszista kijelentések terjesztésével próbálnak politikai előnyre szert tenni.” – jelentette ki Vanita Gupta, a Leadership Conference on Civil and Human Rights emberi jogi szervezet vezetője.
Elizabeth Warren demokrata elnökjelöl, a múlt héten egy álhírt tartalmazó Facebook-poszt szándékos terjesztésével próbált meg rámutatni, hogy mennyire egyszerű megtévesztő propagandát terjeszteni a közösségi oldalon. Zuckerberg beszédét követően a Twitteren azt írta:
„A Facebook aktívan segíti Trumpot a hazugságok terjesztésében. A Facebook egyszer már segítette Donald Trump megválasztását. Talán ismét megteszik- és még profitálnak is belőle.”
Zuckerberg azután beszélt nagyobb nyilvánosság előtt, hogy az elmúlt időszakban megnőtt a Facebookot ért támadások száma, jobbról és balról is. A kritikák legfőbb oka, hogy kiderült, a Facebook is adott el felhasználói adatokat a Cambridge Analyticának, ami ezeknek az adatoknak a felhasználásával segítette például Donald Trump hatalomra jutását. Közel másfél évvel a botrány kirobbanása után a techcég még mindig nem tett érdemleges lépéseket az ehhez hasonló esetek elkerüléséért.
Emellett sokan, köztük Elizabeth Warren is azt a kritikát fogalmazta meg a Facebookkal szemben, hogy túlzott monopóliumra tett szert, túl nagy hatalma van a piacon. Az elnökjelölt még márciusban többek között azt mondta, megválasztása esetén a legnagyobb, 25 milliárd dollárt meghaladó értékű techcégeket kötelezne arra, hogy az eddig beolvasztott platformokat kiválassza magából. Ezzel darabolná fel az internet forgalmának közel 70%-át adó Amazont, Google-t és Facebookot.
Még májusban feldarabolás mellet érvelt Chris Hughes a Facebook társalapítója, Zuckerberg volt kollégiumi szobatársa is. Ő akkor azt mondta: nem szabadna, hogy egyetlen ember kezében ekkora hatalom összpontosuljon. Mivel Zuckerberg tulajdonában van a cég részvényeinek 60%-a ezért ő egyedül meghatározhatja mit lássanak az emberek a hírfolyamukban, milyen adatvédelmi beállításokat használhatnak, de akár azt is, hogy milyen magánüzeneteket juttathatnak célba.
(Guardian)
