Hogyan doktoráljunk migránssimogatásból? címmel jelent meg egy cikk a kormánypárti Demokrata online felületén a minap a Mérce korábbi szerzője, az ELTE Szociálpszichológiai Tanszékének oktatója, Nagy Zsófia doktori értekezésével kapcsolatban.
Az Elnézést a miniszterelnökünkért – társadalmi mozgalmak válaszai a magyarországi kormányzati menekültellenes diskurzusra című disszertáció nyílt védésén részt vevő szerző hol kishölgyként, hol megáltalkodott migránssimogatóként aposztrofálja Nagy Zsófiát, disszertációját balliberális kommunista propagandának, illetve áltudományos politikai publicisztikának tartja, de az arra summa cum laude értékelést adó opponenseit (Sükösd Miklós szociológus, a Koppenhágai Egyetem oktatója és Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, az MTA doktora, az ELTE TÁTK professor emeritusa) sem hagyta ki a minősítgetésből.
A cikk szerzője szerint mindez „intellektuálisan silány, erkölcsileg hitvány, mentálisan pedig kártékony”, és rámutat arra, hogy
„a közpénzből működő társadalomtudomány címen legalábbis részben gátlástalan politikai agitáció, egyszerűbben fogalmazva agymosás, lélekrablás, a magyar jövő nemzetellenes megszállása folyik.”
Ezért úgy véli, őrségváltásra van szükség a tudatformálásban.
A cikkel kapcsolatban az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) ma közleményt adott ki, melyben elítélik a Demokrata cikkét és kiállnak Nagy Zsófia mellett.
„A cikk pocskondiázó jelzőkkel gazdagon tarkítva minősíti mind a doktori munkáját megvédő jelöltet, mind azt a tudományos közösséget, amely a munka megszületésében vagy bírálatában részt vett.
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a cikk egy akkreditált doktori iskola eljárását érdemi szempontok nélkül kritizálja, azt szándékosan rossz színben tünteti fel, miközben az eljárás a tudományos minőségbiztosítás bevett gyakorlatainak minden tekintetben megfelelt.”
– írják.
- Az, hogy a cikkíró helyteleníti a témaválasztást, személyes vélemény, és mint ilyen, független a téma kidolgozásának tudományosságától, illetve annak tudományos értékelésétől.
- A cikk a jelöltről és szakmai kapcsolatköréről egyöntetűen lejárató jelzőkkel nyilatkozik: már a témaválasztás alapján is kritikát fogalmaz meg, miközben szemmel láthatóan nem ismeri magát a szóban forgó értekezést sem. Az ugyanis főként elemzést, nem pedig véleménynyilvánítást tartalmaz – éppen ez adja tudományos jellegét.
- A cikk a jelölttel kapcsolatban feltételezésekbe bocsátkozik, a bírált személyre és munkára vonatkozó sértő hangnemben megfogalmazott megállapításai pedig a cikk szerzőjének feltételezésein alapulnak.
- A cikk megszületése önmagában intő jel arra nézvést, hogy a tudomány szabadsága sérülhet, amennyiben politikai prekoncepciók tárgyává válik a témaválasztás kérdése.
A cikk írója ugyanis elvitatja azt, hogy egy téma tudományos kidolgozásának igénye maga lehet-e legitim, ha azzal hatalmi vagy ideológiai természetű ellenérv áll szemben.
- A cikk sérti a tudomány autonómiáját abban a tekintetben is, hogy a tudományos közösség mértékadó képviselői által valósnak elismert teljesítményt látszólagosnak állítja be.
- A cikk egy tudományos munka felkért bírálóit vélelmezett vagy valós politikai meggyőződésük miatt eleve elfogultnak állítja be pusztán annak alapján, hogy milyen tárgyú munkát értékeltek és arról milyen értékelést adtak.
- A cikk nyílt felhívást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tudományos élet szabadságát sértő módon miféle beavatkozás volna szükséges egy kedvezőnek vélt ideológia terjesztése érdekében a tudomány szabadságának megőrzése és autonómiájának tiszteletben tartása helyett.
– sorolja az ADF.
Az akadémiai mozgalom üzeni: ahogy a korábbi, sajtóban megjelent listázások kapcsán is, úgy most is kiáll a tudomány szabadsága mellett és egyértelműen elutasítja az ideológiai-politikai kontroll érvényesítésének bármiféle szándékát.
„Az ilyesféle szándékok a tudomány autonómiáját minden esetben sértik, és kárt okoznak a tudomány működésében.”
– írják.
