2019. szeptember 23-án tartják New Yorkban az ENSZ esedékes klímacsúcsát, az elsőt, ahol a világ vezetői is részt vesznek, amióta 2015-ben elfogadták a a Párizsi Klímaegyezményt, és egyben az utolsó is, mielőtt az életbe lép.

Ráadásul a Párizsi Klímaegyezményben tett vállalások legfeljebb arra elegendőek, hogy 3 °C alatt tartsuk a globális hőmérséklet-emelkedést, miközben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete által 2018 októberében kiadott jelentés szerint mindenképpen 1,5 °C-ban kell maximálni azt az iparosodás előtti szinthez képest.

A tét tehát elég nagy – innen nézve különösen aggasztó, hogy a magyar kormány mindeddig nyomokban sem jelezte, hogy milyen álláspontot fog képviselni a klímacsúcson.

Minderre Szél Bernadett hívta fel a figyelmet:

„…senki sem tudja, ki és mit fog képviselni a magyar kormány részéről a közelgő kulcsfontosságú New York-i ENSZ-klímacsúcson. Ez így tarthatatlan. Erről kellene szólnia a közmédia adásainak, szakmai és politikai egyeztetéseknek lenne itt a helye!” – írta Facebook-posztjában a független országgyűlési képviselő.

Szél ezért levélben fordult Dr. Hörcsik Richárdhoz, az Európai ügyek bizottságának vezetőjéhez, amelyben javasolja, hogy szeptember első felére hívjanak össze egy bizottsági ülést.

Szél jelezte azt is, hogy a kormány sem a közös uniós állásponttal kapcsolatos magyar vétóról, sem a klímacsúcson képviselendő magyar álláspontról nem adott tájékoztatást. Épp ezért emlékeztette Hörcsiket arra is, hogy az Európai ügyek bizottságának munkarendjében szerepel a klímapolitika is, és korábban adott is lehetőséget a klímapolitikát érintő ügyek megtárgyalására – például az ENSZ tavalyi katowicei klímakonferenciája előtt, amikor napirendre tűzte a kormány tájékoztatását a klímakonferencián képviselendő magyar és uniós álláspontról.

„(a)zt gondolom, most is így kell eljárnunk” – fogalmazott Szél Bernadett.

Tény, hogy a magyar kormány nem igazán lelkes, ha a klímakérdés szóba kerül. Még ha el is siklunk az olyan apróságok mellett, mint a KDNP által augusztusban megreklámozott műanyagmentes július, hogy Kósa Lajos szerint nem is az őserdő ég Brazíliában, csak a bozótos, vagy Tarlós István jelenlegi főpolgármester váratlan (de vélhetően közel sem tartós) bezöldülése, akkor is nehéz magyarázatot találni arra, miért vétózták meg azt az uniós javaslatot, aminek értelmében a tagállamok közösen 2050-re klímasemlegessé tennék Európát.

Persze, számos oka lehet a kormánynak, hogy szemet hunyjon a világunkat fenyegető katasztrófa felett. Egyet például Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is felvillantott egy járműipari konferencián:

„Magyarország nem támogatja, hogy Brüsszel az autóipar versenyképességét a környezetvédelemre hivatkozva észszerűtlenül korlátozza”.

És mivel tudjuk, hogy a magyar kormány mindenek felett támogatja és kiszolgálja a külföldi multikat, nem is olyan meglepő, hogy az autóipar például a környezetvédelem előtt helyezkedik el a prioritási listán. Kérdés, hogy mi még?

Szél Bernadett posztja itt, a Hörcsik Richárdnak írt levele pedig itt olvasható.