Az idei első félévben 37 szézalékkal több volt a 65 év feletti munkavállalók száma Magyarországon az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ami azt jelenti, hogy idén már 350 ezren dolgoznak a hatvanon túl is – számolta ki a KSH adataiból az Azénpénzem.hu
Ahogy arról korábban is írtunk, a kormány igyekszik nyugdíjasokkal pótolni a munkaerőhiányt, ezért mindent meg is tesz, hogy a munkáltatóknak megérje a foglalkoztatásuk. Idén januárban az újabb kedvezményeknek hála már sem a nyugdíjas éveikben munkát vállalóknak, sem az őket foglalkoztatóknak nem kell semmilyen járulékot fizetniük (csupán a 15 százalékos SZJA-t).
A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék elhagyásával bruttó 100 ezer forintból tavaly még 71 ezer forintot, idén viszont már 85 ezer forintot kaptak kézhez a munkavállaló nyugdíjasok, a munkáltatók pedig 21 százaléknyi adót spórolnak az alkalmazásukkal, mivel nem kell fizetniük sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást, ráadásul a NAV-nál se kell őket bejelenteni.
A nyugdíjkorhatár emelésével, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével, illetve a rokkantnyugdíj rendszerének teljes átalakításával (ami miatt az Alkotmánybíróság döntése ellenére sem kártalanította még a kormány az érintetteket) sokaknak nem hagyott más választást a kormány, mint hogy nyugdíjba vonulásuk után is dolgozzanak.
A KSH adatai szerint 2010 és 2017 között majdnem duplájára nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok aránya: a Fidesz kormányzása kezdetén ez az arány csak 4,6 százalék volt, 2017-re azonban 10 százalékra nőtt, vagyis körülbelül 210 ezer embert érintett.
Mi az a relatív jövedelmi szegénység?
Relatív jövedelmi szegénységben élnek azok az emberek, akinek jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. A mediánjövedelmet úgy kapjuk meg, hogy sorba állítjuk az összes jövedelem értékét, majd kiválasztjuk a középső értéket, az lesz a medián.
Tavaly a közel 2 millió magyar nyugdíjas közül 583 358 fő havi 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjban részesült, voltak azonban olyanok, akiknek a nyugdíja még az 50 ezret sem érte el, sőt, még a nyugdíjminimumot sem: 2018-ban 3267 nyugdíjas volt Magyarországon, akik 25 ezer forint alatti nyugdíjat kaptak. Ez azért lehetséges, mert a nyugdíjminimum (2018-ban 28 500 forint) jócskán le van maradva a nyugdíjas létminimumhoz (2018-ban 81 405 forint) képest, így tavaly körülbelül 155 ezer nyugdíjas élt a létminimum alatt.
A nyugdíj utáni munka tehát inkább kényszer, mint választás, a munkáltatóknak olcsó munkaerő, a kormánynak pedig egy újabb lehetőség arra, hogy elmondhassa, ezzel is csak a nyugdíjasokról gondoskodik.
