Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megmenekült a hajléktalanságtól a kilakoltatott gyáli asszony és a lánya

Ez a cikk több mint 5 éves.

Megmenekült az otthontalanságtól az a gyáli család, amelynek – akkor még elmaradó – kilakoltatásáról a Mérce is beszámolt július végén. Az akkor kiérkező végrehajtókkal és az új tulajdonosokkal végül az ugyancsak a Gyálra érkező Jobbik képviselői és jogásza végül megegyezett, annyi időt azért hagy a devizahitel-tartozásban fuldokló H. Ágnesnek és 85 éves édesanyjának, hogy augusztus 31-ig saját maguk részére megoldást találjanak.

Az ügy most rendeződni látszik, miután a Mérce információi szerint nemcsak az egy hónapra az új tulajdonos által kért, 150 ezer forintos albérleti díjat sikerült a gyáli anya és lánya részére összegyűjteni, de most a közeli Pilisen sikerült megfelelő albérletet találni nekik.

Korábban mind a Jobbik, mind pedig az A Város Mindenkié lakhatási civil szervezet nyilvánosan jelezte, megfelelő albérletet keresnek a környéken a családnak.

Seres Krisztina a Jobbik-frakció mellett dolgozó, a helyszínen is tárgyaló jogász azt közölte a Mércével, előreláthatólag csütörtökön, tehát még az egyeztetett határidő vége előtt, át is költözhetnek majd az új helyre.

H. Ágnes és édesanyja még 2006-ban vásárolt otthont a településen devizahitelből, de az eredetileg 10 millió forintos hitel törlesztőrészlete alig néhány év leforgása alatt megtriplázódott, egészen odáig nőtt, hogy egyes hónapokban a törlesztőrészlet magasabb volt H. Ágnes havi kereseténél is.

Miután fizetésképtelenné váltak az adósságprés alatt, az OTP Faktoring Zrt. kezdeményezte ingatlanjuk elárverezését, majd az árverésen nyertes vevők megindították H. Ágnes és édesanyja kilakoltatásának folyamatát.

Az első kiltakoltatási kísérletre július 31-én került sor, mivel azonban az ügyben a Jobbik és jó pár devizahitel-károsultakból álló aktivista szervezet is akciót szervezett, a bírósági végrehajtókat és az új tulajdonosokat komoly rendőri biztosítás is kísérte.

Hajléktalanszállón, erdőben vagy az utcán élsz?

Megtapasztaltad a hajléktalanságot?

Lakhatási gondjaid vannak?

Van lakhatásod, és szeretnéd, hogy mindenkinek legyen otthona?

Hozzájuk fordulhatsz

A Város Mindenkié

Találkozási lehetőség tagjainkkal és önkéntes segítőinkkel: minden pénteken 16-tól 18 óráig (Auróra közösségi ház, Budapest VIII. ker. Auróra utca 11.)

Email: [email protected]

Utcajogász

Személyesen: minden pénteken 15 és 17 óra között a Blaha Lujza téren

Email: [email protected]

Telefon: 0620-282-3616

Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselő a Mércének akkor azt is elmondta, az ügyben a párt beadott egy halasztásra vonatkozó indítványt, azonban azt a bíróság visszadobta – bár ennek írásos bizonyítékát a helyszínen a végrehajtó nem tudta bemutatni, csupán telefonján mutatta meg az átküldött emailt.

A devizahiteles aktivisták egy része a helyszínen eleinte azt tervezte, nem engedik be a végrehajtókat a házba, H. Ágnes azonban végül mégis átengedte őket. Így az ügy tárgyalásos, átmeneti rendezést nyert akkor.

Az AVM pedig még július végén kezdte el követni az ügyet, és már a legelejétől azt hangsúlyozta, az idős, nyugdíjas hölgynek és teljes állásban dolgozó leányának elsősorban a gyáli önkormányzattól kellett volna segítséget kapnia, és a szervezet többször megpróbálta megkérdezni a helyi fideszes vezetéstől, van-e a törvényes kötelezettségüknek megfelelően alkalmas krízislakás, ahová elköltözhetne az aki a városban ilyen helyzetbe kerül.

Emlékeztették a gyáli önkormányzatot arra is, igenis széles jogköreik vannak egy a területükön történő, akármilyen okból is kifolyó bírósági végrehajtás esetén, amelyekkel elősegíthetik a kilakoltatottak helyzetének egyszerűbb rendezését. Miután magánlevelükre az önkormányzat elutasító választ adott, az AVM a nyilvánosság előtt is megkérdezte a vezetőket:

  • Mit tett az Önkormányzat család hajléktalanná válásának a megelőzése érdekében  azt követően, hogy a település jegyzője – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 138/C. §-a szerint – értesítést kapott arról, hogy a családnak otthont adó ingatlant a végrehajtó lefoglalta?
  • Milyen szempontok mentén és miért döntött az Önkormányzat úgy, hogy nem él a lakóingatlanok kényszerértékesítése esetén az önkormányzatok számára – a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. §-ával –  biztosított elővásárlási joggal?
  • Mit tett az önkormányzat család hajléktalanná válásának a megelőzése érdekében  azt követően, hogy a végrehajtó a jegyzőt – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 154/A. § (11) bekezdése szerint – tájékoztatta arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő?

Noha akkor az AVM reményét fejezte ki az iránt, hogy legalább átmeneti szállást tud majd Gyál biztosítani H. Ágneséknek még a kilakoltatás időpontja előtt, végül nem így, hanem csak külön segítséggel sikerült rendezni a helyzetüket.

Címlapkép: kilakoltatás, Gyál