Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyre elfogadóbb a magyar társadalom a melegekkel szemben – vagy mégsem?

Ez a cikk több mint 5 éves.

Nagyon erős a nagy nyilvánosság előtt megfogalmazott politikai narratívák szerepe a homoszexualitás magyarországi megítélésében – legalábbis ez derül ki a Publicus Intézet által, 1001 személy telefonos megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásából, melyet a Népszava közölt két részben.

A kutatásból kiderül, a magyar polgárok olykor egymásnak ellentmondó keretekben értelmezik a jelenséget, az elfogadó és a megbélyegző álláspontok akár egyazon emberen belül is megférnek egymással.

Mi sem szemlélteti jobban ezt, mint a tény, hogy miközben a válaszadók 63 százaléka nem tartja természetellenesnek és visszataszítónak a homoszexualitást, mégis relatív többség (45%) mondja azt, hogy a homoszexualitást valamilyen rendellenesség vagy betegség, szemben a jelenséget természetesnek, az élettel együtt járó dolognak tartók 43 százalékával.

Harminc százalék szerint egyébként genetikai okai vannak a melegségnek, 22 százalék lelki és környezeti hatásokkal magyarázza a homoszexualitás kialakulását, 11 százalék szerint választásról van szó, 10 százalék a nevelésben, 6 százalék pedig a reklámokban és a propagandában látja a melegség okait.

A leszbikusság valamivel elfogadottabb, mint a férfiak közötti szerelmi-szexuális kapcsolat, de általánosságban megállapítható, hogy a legelutasítóbbak a 8 általánost végzett, kormánypárti nyugdíjas férfiak, miközben a leginkább elfogadónak a diplomás, ellenzéki nyugdíjas nők mondhatók.

Miközben tehát a társadalom többségében nem tartja természetellenesnek a melegséget, azért természetesnek sem. Ez a fajta kettősség más kérdésekben is megnyilvánul:

  • 74 százalék azok aránya, akik szerint fontos, hogy az emberek megtanulják elfogadni a homoszexualitást, és
  • 73 százalék nagyszerűnek tartja, ha valaki fel tudja környezetében vállalni a homoszexualitását,
  • ugyanakkor 87 százalék gondolja úgy, hogy a melegeknek nem kéne felhívniuk magukra a figyelmet.

Látszólag tehát az emberek elsöprő többsége egyetért azzal a világszerte elterjedt elképzeléssel, hogy a melegség mások előtti felvállalása, a coming-out jó dolog, de azzal a konzervatív, itthon főként fideszes és szélsőjobbos körök által hangoztatott nézettel, hogy a melegeknek nem kellene magukat mutogatniuk. E látszólagos ellentmondás jól mutatja, mekkora szerepe van annak, egy-egy kérdést hogyan keretezünk, milyen érzelmi és morális töltettel ruházzuk fel:

elfogadjuk a homoszexuálisok nyilvánosság előtti megjelenését, ha azt a pozitív jelentéstartományokat hordozó „előbújásként” keretezzük, de elutasítjuk, ha a negatívan csengő „magamutogatásként” írjuk le.

Ezeknek az álláspontoknak a kikristályosodásában nagy szerepet játszik, hogy a megkérdezettek egyáltalán ismernek-e melegeket/leszbikusokat, vagy sem. Összességében 36 százalék ismer, 63 százalék pedig nem. De az elfogadóbbnak számító budapestiek és megyeszékhelyen élők nagyobb arányban (55, illetve 43 százalék) találkoznak melegekkel a közvetlen környezetükben.

Ez a személyes közelség és távolság megjelenik egy másik kérdésnél is. Minél távolabbi a kapcsolat valakivel, annál elfogadhatóbbnak tartjuk esetében a homoszexualitást:

  • 79 százalék tartaná elfogadhatónak, ha szomszédjába homoszexuális pár költözne;
  • 77 százaléknak a homoszexuális munkatárssal sem lenne különösebb problémája;
  • 75 százalék ugyanígy gondolkodik egy távolabbi családtag esetében;
  • közelebbi családtag (testvér, gyermek) esetében viszont már csak 65 százalék lenne valamennyire elfogadó.

A kutatásból az is került, hogy 58 százalék támogatja, hogy az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatban élhessenek, a melegházasság esetében pedig két egyenlő táborra szakad a társadalom: 48 százalék támogatná, 47 százalék viszont elutasítaná.

A gyerekek örökbefogadását 49 százalék utasítja el, szemben az elfogadók 43 százalékával.

Ezekben a kérdésekben a Fidesz szimpatizánsai a legelutasítóbbak, 62 százalékuk szerint nem kellene megengedni a homoszexuálisok élettársi viszonyát sem, 78 százalékuk a házasságot, 82 százalékuk a gyermekvállalást utasítja el. A leginkább elfogadóak a Momentum szavazói: 94 százalékuk az élettársi viszonyt, négyötödük a házasságot és a gyermekvállalást is támogatja. A Momentumot a DK, az MSZP szimpatizánsai követik, az ő körükben is mindhárom kérdésben a támogatók vannak többen. A pártok támogatóinak attitűdjei más homoszexualitást érintő kérdésekben is nagyjából hasonló egymáshoz viszonyított pozíciót foglalnak el.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a rengeteg pozitívum mellett a válaszmegtagadók aránya is nagyon alacsony volt. Pulai András, a Publicus vezetője a Népszavának elmondta: soha, semmilyen témánál és helyzetben nem volt ilyen sok a válaszmegtagadók aránya. Más felmérésekhez képest sokkal többen voltak olyanok, akikkel a téma ismertetése után már a kérdőívet sem tudták felvenni, vagyis az igazán negatív, elutasító válaszok nem kerülhettek bele a felmérésbe.

(Népszava 1, 2)

Címlapkép: Mérce