Hogy mennyire kiemeltként kezeli az idegen nyelv tanulás kérdését a kormány, az már csak abból is kiderülhetett számunkra, hogy maga Orbán Viktor is megemlítette idei évértékelőjében a témát.

Hogy mennyire lesz ez jó mindazoknak, akiket érint – efelől viszont jócskán lehetnek kétségeink.

Kétségtelen, hogy a kormány nem kapkodja el az idegen nyelvi stratégia megalkotását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közel egy évvel ezelőtt jelezte, hogy „néhány héten belül” a kormány elé kerül a dokumentum, hogy aztán idén júniusban kiderüljön: a kormányzati nyelvstratégiát tíz évre titkosították.

Mindezt úgy, hogy jövőre már kötelező lesz az egyetemi felvételihez egy nyelvvizsga.

Vagyis a helyzet az, hogy van egy még nem látott és nem működő nyelvstratégia, amelytől a kormány azt várja, hogy felfejleszti majd a diákok nyelvtudását – miközben már most lényegében elvárja tőlük, hogy ha egyetemre akarnak menni, legyen egy nyelvvizsga a zsebükben.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kapott engedélyt arra, hogy betekintsen az idegen nyelvi stratégiába, ahogy arról videójában be is számolt.

„Újabb agymeresztő élményen vagyok túl” – vezette fel élménybeszámolóját.

Szél az Emmi Szalay utcai épületében,

azon belül is az ügyfélszolgálat konyhájában  pillanthatott bele a dokumentumba.

Ráadásul semmilyen szakértői segítséget nem kapott ahhoz, hogy a dokumentum egyes pontjait értelmezhesse. Mondjuk erre nem is nagyon volt szükség Szél elmondása szerint.

„Ez egy elsőéves TDK-dolgozatnak megfelelő színvonalú anyag” – fogalmazott Szél Bernadett.

A független országgyűlési képviselő szerint a 41 oldalas leíró típusú dokumentum, amely mindössze korábbi kutatások és statisztikák összefoglalóit szemlézi, illetve olyan veretes meglátásokat is tartalmaz,

mint például a köztévé M5-ös csatornájának ajánlását, mint ami szuperül fejleszti az idegennyelvi készségeket.

Szél úgy látja, a dokumentumot  meglehetősen hamar csaphatták össze.

„Riasztó, hogy ez egy előterjesztés anyagaként megjelenthetett.”

Van olyan szakember – jegyezte meg Szél -, aki szerint akár 18-22 ezer diák is kieshet a felsőoktatásból, ha bevezetik a nyelvvizsga-törvényt. Emellett emlékeztetett arra is, hogy az ombudsman is kijelentette: nincsenek meg a feltételei annak, hogy a kötelező nyelvvizsgát bevezessék.

Szél Bernadett úgy látja, hogy az általa megtekintett „idegen nyelvi stratégia” csupán újabb bizonyítéka annak, hogy a kormány „nem több nyelvvizsgát akar, hanem kevesebb diákot a felsőoktatásba.”

„Magyarországnak nincs középtávú nyelvoktatási stratégiája. Ez egy hazugság, egy kamu” – fogalmazott a képviselő.

A Független Diákparlament képviselője jelezte: rengeteg vidéki iskolában még nyelvtanár sincs, a Nemzeti alaptanterv is csak alapfokra készít fel, sokak számára így a nyelvtanulás csak iskolán kívüli különórákkal megoldható, ami egyfajta anyagi cenzust is jelent, kiszorítva a hátrányos helyzetű diákokat a felsőoktatásból.

Az FDP ezért felszólítja a kormányt, hogy amíg a feltételek nem adottak, addig halassza el a kötelező nyelvvizsga bevezetését. Követelést is megfogalmaztak:

„Orbán Viktornak egy hete van letenni a nyelvvizsgát, különben népszavazási kezdeményezéssel fogunk élni a nyelvizsga-törvény ellen, és hogy ne lehessen miniszterelnök nyelvvizsga nélkül” – jelentette ki az FDP képviselője.

Szél Bernadett nyilatkozatát itt lehet megnézni: