Az északi sarkkörön túl élő őslakos népek vezetői határozott, közös fellépést sürgetnek a területükön elterülő államoktól, hogy fékezzék meg a térségben tomboló, eddig soha nem látott mértékű tüzeket, melyek gyökeresen formálják át a környezetet úgy lokálisan, mint globálisan – írja a Climate Home News.
Miközben Alaszkában több, mint 2,4 millió, Szibériában 13 millió hektár égett le, Kanada sarkkörön túli területeinek egy része is lángokban áll, a szibériai tüzekből pedig nagyobb füstfelhő száll fel, mint az Európai Unió területe, eltakarva a napot úgy Oroszország, mint az amerikai kontinens északi területei fölött is.
Az Alaszka őslakos területének 11.000 lakosát képviselő és az Északi-Sarkköri Tanács állandó tagja, a Nemzetközi Gwich’in Tanács társelnöke, Edward Alexander elmondta a lapnak, hogy nem várhatják tovább délről a segítséget, hanem ki kell építeniük a saját ellenálló képességüket.
Alexander a környék népeinek tudását kihangsúlyozva úgy nyilatkozott,
„amit el akartunk mondani, az a következő: nézzünk észak felé hogy megoldjuk ezen problémák némelyikét, nézzünk át a póluson, és emlékezzünk, hogy vannak az asztal körül erőforrások, melyeket behozhatnánk, hogy elviseljük az új problémákat. Akár a problémák tudományos megértéséről, akár a válságkezelő rendszereink koordinálásáról és valamiféle megegyezésről van szó, melyek a régióban honos jó gyakorlatokra támaszkodnak.”
A csoport benyújtott egy, a sarkköri országok közötti együttműködés erősítését előirányzó előterjesztést az Északi-Sarki Tanács Vészhelyzet-Megelőző, Felkészülő és Reagáló (EPPR) munkacsoportjának, miszerint a tanács tagjai a térség ökoszisztémájának megfelelő közös tűzoltási gyakorlatokat szerveznének, az őslakos közösségek bevonásával.
„Ez nagy dolog. Nem csupán vészhelyzeti reagálás, de válasz a klímaváltozásra is. A vadonban égő tüzek nem csupán a klímaváltozás hatásai, de a klímaváltozás szignifikáns hajtóerőivé is váltak, és nagy szükségünk van arra, hogy megértük, mi folyik ott északon. Jobb együttműködésre is szükségünk van, hogy foglalkozzunk az üggyel”
-nyilatkozta Alexander. Az őslakos szervezet emellett kutatásokat sürget, mely a tüzeknek a környék növényvilágára gyakorolt hatásait méri fel, emellett országhatárokon átívelő, régiós, sarkköri tűztérkép létrehozását sürgeti az országos térképek helyett.
Az 1996-ban alapított Északi-Sarki Tanács a sarkköri országok közötti együttműködés elősegítésére jött létre, különös tekintettel a környezeti kérdésekre. Tagjai Dánia, Finnország, Izland, Kanada, Norvégia, Oroszország Swédország és az USA, valamint állandó képviselettel rendelkezik hat őslakos nép.
Az őslakos vezető elmondta, hogy a tüzek és a klímaváltozás általában mélyreható befolyást gyakorol a Gwich’in nép életére. Az Alaszka területén szétszórva élő közösségeket csak repülőn vagy hójárón lehet elérni, és nagyban függnek a vadászattól. A tüzek felégették a vonulási csapásokat és megváltoztatta a nép vadászati szokásait, miközben a füst érzékelhetően rontotta a levegő minőségét.
„Láttunk halpusztulást. Néhány folyó olyannyira felmelegedett, hogy a halak még ívás előtt elpusztultak. Új rovarokat látunk. Szokatlan fajok dominanciáját látjuk”
– mondta Alexander.
Az Északi-Sarki Tanács gyűlését szeptemberben tartják Stockholmban. A tagok főképp a tüzek és olajszivárgások kapcsán megvalósítandó sarkköri együttműködésről fognak tárgyalni.
