Kövér László, az országgyűlés fideszes elnöke – és ős-Fidesz-tag – Erdélyben, Gyergyószentmiklóson vett részt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nyári táborában egy pódiumbeszélgetésen Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke társaságában.
Ahol a házelnök azt találta mondani,
„nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt”.
Vagyis Kövér ezzel kizárta az ennél kevesebb gyerekkel – vagy unokával – rendelkező magyarokat a jó magyarok köréből, miközben óhatatlanul fel is hatalmazta magát arra, hogy egy adott család gyermekvállalási hajlandóságából vezesse le a jó magyarság fogalmát.
A házelnök vélhetően a gyermekvállalási korban lévő párokra gondolt, habár nem fejtette ki, hogy saját, vagy örökbefogadott gyerekekre gondolt, mikor a gyerekszámból igyekezett levezetni a „jó magyarság” homályos fogalmát.
Kövér szavaiból fakadóan ugyanakkor a jó magyarnak elegendő ha a gyerekei és az unokái magyarul beszélnek, így ad absurdum egy magyarul nem beszélő szíriai menekült, amennyiben letelepedik Magyarországon és gyerekei, unokái (már amennyiben elegendő van belőlük) magyarul beszélnek, szintén lehet jó magyar.
Ez némiképp ellentmond a kormányzati gyűlöletpropaganda mondanivalójának, mely a magyarság körébe nem szokta belevenni a más származású embereket, és a szülők, nem a gyerekek irányából közelíti meg a nemzetiség kérdését.
Mindazonáltal emlékezhetünk Orbán Viktor miniszterelnök érdekes gondolatkísérletére, miszerint az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz, szóval a gondolatmenet nem is teljesen új a kormányzati oldalon.
Kövér a genealógiai kérdések mellett foglalkozott az egyes közösségekre jellemző demográfiai mintázatok kulturális meghatározottságával is. Az MTI beszámolója szerint példaként felhozta, hogy egy meg nem nevezett községben a születések száma meghaladta a temetésekét, mert divattá vált a 2-3-4 gyermekes család. Úgy vélte: a gyermekvállalási kedvet a közösség mintaadó ereje befolyásolja.
Ennek megfelelően véleménye szerint „mentalitásváltásra” van szükség a gyerekvállalás terén, habár nem vetette el a materiális meghatározottságot sem, mikor a kormány gyerekvállalást ösztönző anyagi jellegű támogatásait említette – ahogy Románia területén, Erdélyben mondta, a magyar kormány a GDP közel öt százalékát fordítja népesedéspolitikára.
Kövér a nemzetközi viszonyrendszerekről is beszélt, véleménye szerint a szomszédos országoknak érdekeltnek kell lenniük egymás sikerében, és ahogy Szerbiával jó viszonya van az országnak, úgy ez előbb-utóbb Romániával is kialakul.
A házelnök szerint a kormány konfliktusokat vállalt, gazdasági érdekeket sértett a magyar nép jólétének érdekében, a nemzetközi politikával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott,
„Senki sem szereti a balhés gyereket. Ha ezerszer igaza van, akkor is megpróbálják kiközösíteni”.
Fontosnak tartja a pozitív nemzettudatot is, miszerint
„Ha azt kell megválaszolnunk, hogy miért jó magyarnak lenni, ezernyi jó választ tudunk felhozni, és senkinek nem jut eszébe, hogy azért, mert utálom a románokat vagy a szlovákokat. Ez bennünket jobb helyzetbe hoz, mint azokat, akik ebből a helyzetből nem tudnak kilépni”.
