Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Százból hetven ember az átlagbért sem keresi meg

Ez a cikk több mint 5 éves.

Közfoglalkoztatottak nélkül(!) számolva 374.700 forint volt májusban az átlagkereset – közölte nemrég a KSH. A statisztikai hivatal számaiból egyébként könnyű optimista olvasatot adni – például ha az ember kiveszi a közfoglalkoztatottakat is a rendszerből -, pláne, ha hozzátesszük, hogy az év első öt hónapjában az átlagos bruttó bér 358 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 368 900 forint volt.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) azonban árnyalta némileg a képet, közleményükben tudatták, hogy az általuk elvégzett vizsgálat alapján

százból hetven ember nem keresi meg az átlagbért, a felső tizedbe tartozók viszont annyit visznek haza, mint a munkavállalók fele összesen.

A bérolló ráadásul tovább nyílik – tette hozzá a MASZSZ.

A statisztikát a szövetség szerint torzíthatja, hogy az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató kis cégek, illetve az egyéni vállalkozók egyáltalán nem szerepelnek benne – az aktív dolgozók nagyjából negyede pedig épp ebbe a körbe tartozik, ráadásul őket jellemzően minimálbéren jelentik be.

A KSH kimutatásából a MASZSZ szerint több mint egymillió aktív dolgozó kimarad, és a számokból az sem derül ki, hogy az átlagos keresetet mennyire távolítják el a valóságtól a jövedelemkülönbségek.

A szövetség emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH által közölt adatsorok hamis érzetbe ringathatják az embert, az átlagjövedelem mellett – amit úgy számolnak ki, hogy az egyes foglalkoztatottakra kifizetett bért elosztják a munkavállalók számával – ugyanis érdemes lenne közölni a mediánbért is (aminek a kiszámításához a kereseteket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér, aminél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres). Így lehetne valós képet kapni arról, hogy a magyar munkavállalók hogyan oszlanak el a bérskálán.

A MASZSZ közleményében így fogalmaz:

„Ez a győzelmi statisztika nem más, mint szemvényvesztés, mert az emberek jelentős többsége bizonyosan nem visz haza havi 240 ezer nettót. A módszertan tehát rossz, s alkalmatlan a valós jövedelmi viszonyok bemutatására.”

Címlapkép: Pixabay