A hvg.hu írta meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi alelnöke, Maróth Miklós lehet az akadémiáról leválasztott kutatóhálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetője. A kinevezést hivatalosan holnap jelentik be.
Július elején fogadta el a Parlament a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvényt , amely rendelkezik az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat” (ELKH) létrehozásáról, ami az Akadémiáról leválasztott kutatóintézetekből épülne fel.
A lap információi szerint Lovász László, az MTA elnöke az utolsó pillanatig gondolkodott azon, elfogadja-e Maróth Miklóst, aki Palkovics László jelöltje. Lovász és Palkovics kedden találkozott egymással, hivatalos információ azonban az ügyben egyelőre nincs.
Nem hivatalosan, akadémiai körökből viszont megerősítették a hvg.hu értesüléseit, egy forrásuk úgy fogalmazott:
Lovász diktátumszerű ajánlatot kapott.
A lap értesülései szerint Palkovicsék kizárólag idősebbeket kerestek meg (maga Maróth is 70 fölött jár), amiből azt a következtetést vonták le, hogy a kormány mindössze néhány hónapra keres megoldást az ELKH vezetésére.
Ennek egyik oka lehet, hogy az Akadémián jövő májusban tisztújítás lesz, és a jövőt az határozhatja majd meg, hogyan alakulnak ezután az erőviszonyok.
Külön érdekessége az ügynek, hogy Maróth még 2014-ben pályázott az MTA elnöki posztjára, akkor azonban Lovász László vehette kezébe az Akadémia irányítását.
Az, hogy az ELKH szoros kormányzati kezekben működik majd, nem túlzottan nagy meglepetés. Olyannyira nem, hogy azt már korábban kiderült: a 13 fős irányító testületébe hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelöl majd,
az elnökét pedig közös javaslat alapján Orbán Viktor fogja kinevezni.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma nemrég közleményben szólította fel az MTA-t, hogy ne jelöljön tagokat a tervezett irányítótestületbe, mivel az hozzájárulna „alkotmányellenes törvény legitimálásához”. Az akadémiai érdekérvényesítő szervezet szerint „a létrehozni tervezett intézmény nélkülözi a tudományos kutatás autonómiájának feltételeit” ezért ennek „kialakításában az Akadémiának nem szabad közreműködnie” – erről itt írtunk bővebben.
Ahogy arról a Mérce korábban már beszámolt: a 2020-as központi költségvetésben önálló fejezetet kapott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amelyben több mint 48 milliárd forintos kiadással számolnak, ebből 34 milliárd a kutatóközpontok, kutatóintézetekre megy majd.
via hvg.hu
