Egyáltalán nem önként jönnek a fővárosi kormányablakokba kisegíteni a vidéki hivatalnokok

Amióta a kormány bejelentette, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében csökkenti az állami hivatalok és háttérintézmények, és ezekkel együtt az állami alkalmazottak számát, a kormányhivatalok – ezen belül is leginkább a budapestiek – túlterheltsége csak egyre vészesebb mértéket ölt. Olyannyira, hogy már a kormány is kénytelen volt valamit lépni az ügyben.

A kormányablakokban az ügyintézésnél kialakult helyzet orvoslására egyrészt azt találták ki, hogy rövidebb nyitvatartási idővel fognak működni (ez július elsejétől életbe is lépett), másrészt, hogy vidéki kormányhivatalnokokat vezényelnek Budapestre, hogy átmenetileg kisegítsék túlterhelt fővárosi kollégáikat.

Ez utóbbi elvileg önkéntes alapon történik, és pluszpénzzel jár az azt elvállaló kormányhivatalnokok számára. Csakhogy a hvg.hu értesülése szerint a folyamat a valóságban máshogy alakult.

„Aha, önkéntesen. Önkéntesen kiválaszthattam, hogy melyik héten tudom megoldani, hogy feljöjjek”

– válaszolta a HVG által megkérdezett egyik hivatalnok arra, hogy önként vállalta-e el a budapesti munkát.  Több másik vidéki kormányhivatalnok állítása is egybecsengett ezzel: nem önkéntesen, hanem központi utasítás hatására járnak Budapestre kisegíteni. Ráadásul most már ugyan a Körszállóban kapnak elhelyezést, de az első körökben rossz minőségű kollégiumi szobákban kellett megszállniuk, a beígért pluszpénzről pedig még nem hallottak konkrétumot senkitől.

Megoldást jelent egyáltalán az állami alkalmazottaknak ez a típusú átcsoportosítása? A HVG riportja szerint nem, mivel

folyamatosan többen mondanak fel a borzasztó stressz hatására, mint ahányan jönnek vidékről.

A létszám már a mostani állapotok kialakulása előtt sem volt elegendő: a bürokráciacsökkentést követően 2018 nyarán a kormány létszámstopot jelentett be a közigazgatásban, majd idén márciusban életbe lépett a szakszervezetek által közszolgálati rabszolgatörvénynek nevezett rendelet, ami az addiginál több munkát és kevesebb szabadnapot írt elő. Ennek hatására közel 2500 dolgozó mondott fel, akik nem vállalták a törvénybe foglalt új követelményeket.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) júniusban elmondta, hogy

akkora a közszolgálati dolgozók körében a munkaerőhiány, hogy a dolgozók még a jogos szabadságaikat se kapják meg a munkáltatójuktól.

A szakszervezet vezetője, Boros Péterné szerint a területi közigazgatásban „egyhavi túlmunka van, és mínusz nyolc százalék fajlagos fizetéscsökkenés.”

Az MKKSZ emiatt kitart korábbi sztrájkkövetelései mellett, miszerint

  • harminc százalékkal növeljék az ezen a területen dolgozók keresetét,
  • kerüljön vissza a munkaközi szünet a munkaidőn belülre,
  • álljon vissza a nyolcórás foglalkoztatás.
Címlapkép: kormanyablak.hu
Olvass tovább!