Heller Ágnes filozófus az egyik legismertebb magyar szerte a világban. Lukács György tanítványa, az úgynevezett Budapesti Iskola tagja volt, és már fiatalkori marxiánus műveivel ismertséget szerzett magának a nyugati baloldalon. 1977 után azonban kényszerből nyugaton folytatta pályáját, és eltávolodott a marxizmustól.

Mi abból a szemszögből beszélgettünk vele, hogy mit gondol mai fejjel Marxról, illetve a kapitalizmus igazságtalanságairól. A következők derültek ki:

• A filozófiába Lukács György egyik előadásán szerelmesedett bele 1947-ben, de még évekig nem olvasott Marxot. Sőt, elmesélése szerint ironikus módon a Rákosi-korszakban nem is nagyon lehetett Marxot eredetiben olvasni, csakis azokat a szövegrészeket, amiket a párt közzé kívánt tenni.
• Igazán elmélyülni Marxban csak 1953-ban tudott, és nagyon imponált neki az elidegenedés kritikája, azaz hogy az ember a kapitalizmusban nem érzi magáénak a munkáját és annak termékét. Marx szerinte ehelyett egy utópiát ígér, ahol megszűnik a munka a szó hagyományos értelmében. Hellernek az idő tájt nagyon vonzó volt ez a kép, mert szabadságfilozófiának érezte, később azonban ugyanolyan megvalósíthatatlan utópiának érezte ezt, mint bármely más utópiát. Az ember szerinte mindig minden civilizációban rosszul érzi magát.
• Hogy Hellert pont ez fogta meg Marxból, az azért is izgalmas, mert állítása szerint egészen későig nem olvasta gurujának, Lukács Györgynek fő művét, a Történelem és osztálytudatot, amelyben pontosan ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Ezt a művet ő lényegében már csak Ausztráliában olvasta, amikor már nem volt rá nagy hatással! Ennek fő oka az volt, hogy Lukács nem szerette ezt a művet, ami miatt első sorban számon tartják nemzetközileg, ezért diákjai körében sem erőltette. Heller szerint egyébként ez Lukács egyetlen igazán marxiánusnak tekinthető műve.
• Heller szerint a Budapesti Iskola elsősorban szellemi barátságokról szólt. Mai fejjel úgy látja, bizony magukat tartották egyedül a szellem embereinek az országban. Izoláltak is voltak a magyar szellemi élettől, ezt talán hiba is volt szerinte. Mindenki másfajta filozófiával foglalkozott annak ellenére, hogy Lukács programja a marxi életmű egyfajta újrafogalmazása lett volna.
• Ebből az időszakból Hellernek a legnépszerűbb könyve a Mindennapi élet, amit azonban ő maga nem érez a legjobb könyvének. Ez a könyv úgy marxiánus szerinte, hogy közben nem ismeri el a termelés paradigmáját, azaz hogy a termelőeszközökhöz fűződő viszont határozná meg a társadalmi struktúrát.
• A Reneszánsz ember szintén népszerű, és szereti is.
• Az Érzelemelmélet című könyvben már nincs semmi marxizmus.
• Legfontosabb műnek mégis az Etika trilógiát tartja.
• Nyugaton talán a legnépszerűbb a Marx szükségletelmélete lett. De nyugaton már korán ismerték a Mindennapi életet, a Reneszánsz embert és az Etika trilógiát is.
• Heller szerint olyat nem tudunk mondani, hogy egy társadalom abszolút igazságos lenne, de olyat igen, hogy az egyik társadalom igazságosabb, mint a másik, főleg, ha lebontjuk intézményekre.
• Heller szerint ha a kapitalizmus megszűnne, az emberek 9/10-e elhalálozna.
• A kapitalizmus persze nem járhat egyedül. A piaci által termelt igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket az állami újraelosztásnak kell ellensúlyoznia. Ehhez azonban demokrácia kell, mert ahol nincs demokrácia, ott az újraelosztás tovább rontja és nem pedig ellensúlyozza a piaci egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat.
• Heller azzal is egyetért, hogy a demokráciához is szükségeltetik az újraelosztás, hiszen e nélkül nincs elég széles támogatottsága. Azaz a két folyamat között kölcsönhatás van.
• Nyugati filozófiai irodalmat a Kádár rendszerben a háború előtti kiadásokból lehetett beszerezni, antikváriumokból.
• 1956 felszabadító érzés volt intellektuálisan. Innentől már volt hajlandó tovább hallgatni.
• Szerinte Kádár gyilkos volt, és a gyilkosságnál nincs rosszabb. Nincs értelme Kádárt Rákosival hasonlítgatni, mindkettő gyilkos.
• Amerikába pont Reagan neoliberális korszakában érkezett, ami szerinte Clinton alatt is folytatódott. Ez alatt sokat romlottak a mobilitási esélyek, és ez nagyon nagy baj! Még a nyolcvanas években is ingyenes volt minden állami egyetem, ma nem tudják a tandíjat megfizetni. Trump ennek köszönheti a megválasztását.
• 1990 és 2010 között ugyanez volt a probléma Magyarországon is. A szabadságot ajándékba kaptuk, nem kellett érte harcolni.
• A parlamentarizmus és a demokrácia intézményei rendesen meg voltak Magyarországon, de a hétköznapi emberek aktivizmusa nem volt elégséges. Az ő bevonásukért a politikai elit nem tett szinte semmit, kivéve a Fideszt, amely megcsinálta a polgári köröket. A liberálisoknak a rendszerváltás környékén voltak liberális körei, de ezek elhaltak. A liberális pártvezetés Heller szerint nem törődött a vidéki tagsággal.
• Amikor azt mondta, hogy a privatizáció eredeti tőkefelhalmozáshoz vezet, a barátai úgy reagáltak: ahhoz az kell, hogy a piac beinduljon. Ehhez képest a húsz év alatt Magyarországon Heller szerint soha nem volt szabad piac!
• A tömegtársadalmakban óhatatlanul minden párt populista.
• Az egymást követő kormányok nem tudták, hogy milyen országokat kormányoznak.
• A társadalmi normákat meg lehet változtatni új és megfelelő intézményekkel. A politikai elitnek feladata lett volna, hogy lehetőséget teremtsen a magyarok felelősségvállalására.