A Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) feldaraboló törvénymódosítást június elején fogadta el az Országgyűlés kétharmados többséggel. A kormány ezzel Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter eredeti tervének adott helyt, amely szerint a legtöbb MTA-kutatóintézet átkerülhet egy új intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatóközpontba, amelyet már a minisztérium felügyel, és főleg a kormány jelöltjeiből álló felügyelőbizottság határoz minden, a kutatást érintő kérdésben.

Az MTA ma nyilatkozatot tett közzé, melyben arról írnak,

különösen fájdalmas, hogy a törvény elfogadása érdemi kritika és az új rendszer működésére vonatkozó kormányzati stratégia kidolgozása nélkül történt.

„A magyar tudomány iránt érzett felelősségének tudatában az Akadémia a törvény hatálybalépése után is mindent megtesz annak érdekében, hogy képviselje a tudomány érdekeit, és kiáll a tudomány szabadsága és a tudományos közélet tisztasága mellett.”

– ígérik.

Az MTA a jövőben nemzetközi kapcsolatai segítségével értékeli a kutatószervezetek és az egyes kutatók munkáját, az egyes tudományágak helyzetét, támogatja új kutatási irányok kialakítását, lehetőséget nyújt a kutatók számára a nézetek, módszerek, szemléletek ütköztetésére, megvitatására, a teljesítmények értékelésének legmagasabb szintű összehangolására.

„A Magyar Tudományos Akadémia az egész magyar tudományosságot képviseli. Vidéki és határon túli bizottságai, külső tagjai és külső köztestületi tagjai révén összekapcsolja a magyar tudósokat, bárhol is dolgozzanak.”

– igyekszik megnyugtatni kutatóit és a közvéleményt az MTA, majd azzal zárja a nyilatkozatot:

„A Magyar Tudományos Akadémia hű marad alapítója, Széchenyi István szelleméhez.”

Ma a Német Felsőoktatási Rektori Konferencia (HRK), a Lengyel Rektori Konferencia (KRASP) és az osztrák Egyetemi Konferencia (uniko) is közös közleményt adott ki, melyben arról írnak, a szeptemberben hatályba lépő változások veszélyeztetik az akadémia szabadságát és intézményi önállóságát, mert közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonják és megfosztják alapvető működési finanszírozásától az MTA-t.

„Ez sérti az oktatás szabadságának és a tudományos intézmények önrendelkezésének nemzetközileg elfogadott és alkalmazott elveit”

– írják.

A HRK, a KRASP és az uniko szerint emellett a változtatások aláássák a hagyományosan kiváló és nemzetközileg elismert magyarországi tudományos alapokat, s veszélybe sodorják Magyarország erős kutatási partnerségeit Európában és szerte a világban.

„Egy ilyen drasztikus lépés riasztó precedenst teremtene, aláásva a közös európai értékeket”

– szögezi le a három oktatási szervezet, melyek

felszólítják a magyar kormányt, hogy még a hatályba lépés előtt kezdeményezze a módosítás visszavonását, őrizze meg és garantálja a magyar tudományos intézmények és szervezetek önállóságát.

A német, lengyel és osztrák egyetemi vezetők szintén sajnálatukat fejezték ki amiért az MTA-val kapcsolatos változtatások előkészítését nem előzte meg alapos egyeztetés az érintettekkel. Ezért támogatják a magyar tudományos élet képviselőit abban, hogy egészséges párbeszéd kezdődhessen a kormányzat, a törvénykezés és a tudományos közösség között.