Vasvári Csaba büntetőbíró az Európai Bíróságra vitt egy olyan előzetes döntéshozatali indítványt, amelynek részeként ki fogják vizsgálni Handó Tünde OBH-elnök kinevezési gyakorlatának uniós joggal való összeegyeztethetőségét is – írja az Azonnali.

Handót sok kritika érte a kinevezési gyakorlata miatt: több olyan bírónak sem ítélte oda a megpályázott pozíciókat, akik a szakmai kifejezett támogatását élvezték, és több esetben a kérdéses poszt inkább be sem lett töltve, azzal az indokkal, hogy indokolatlanná vált az álláshely betöltése.

Vasvári, aki szintén pályázott korábban egy fővárosi ítélőtáblai pozícióra, de nem kapta meg, úgy juttatta el az ügyet az Európai Bíróságra, hogy az egyik általa a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tárgyalt ügyben a terhelt helyettes ügyvédje indítványt küldött a bíróságnak, hogy a büntetőeljárás kifogásolt pontjait vizsgálják az Európai Bíróságon, aminek Vasvári eleget is tett.

A büntetőeljárás egy svéd állampolgárral szemben indult el lőszerrel való visszaélés miatt Magyarországon, azonban később megszökhetett, elfogatási parancsot pedig nem lehet ellene kiadni, mert csak pénzbüntetést kért rá az ügyész.

Strasbourgban három pontot fognak vizsgálni: az első kifejezetten az ügyhöz tartozik, a védő szerint a terhelt anyanyelvhasználati joga nem volt teljeskörűen biztosított. A második és a harmadik azonban már rendszerszintű bírósági problémákról szól: felteszi a kérdést, hogy összefér-e az EU-s joggal az, hogy Handó a pályázati eljárás kikerülésével tölt be vezető bírói helyeket, ráadásul ideiglenes megbízással, valamint azt is, hogy összhangban van-e a bírói függetlenséggel az, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanannyi ideje dolgozó ügyészek.

Az Azonnali kiemeli, hogy korábban már volt egy hasonló ügy: akkor azt vizsgálták az EU-bíróságon, hogy lehetősége van-e Írországnak egy az országban elfogott lengyel drogdíler ügyében megtagadnia a kiadatást Lengyelországba, abból az okból, hogy a lengyel kormány ellen elindult a 7-es cikkelyes eljárás az EU-ban. A bíróság végül úgy döntött, hogy önmagában a jogállamiságot vizsgáló eljárás megindítása még nem lehet elég indok a kiadatás megtagadására, és azt csak abban az esetben lehet megtagadni, ha a konkrét ügyben is felmerül a veszélye annak, hogy nem fair módon folyna le a büntetőeljárás.

Handóval szemben az Országos Bírói Tanács is megfogalmazott már súlyos kritikákat, május elején pedig az Országgyűléshez fordult, és kezdeményezték Handó Tünde felmentését.

Főként a következőket kifogásolták:

• Egyes bírák más bíróságra történő törvénysértő kirendelési gyakorlatával megsértette az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát.
• A bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó pályázatok elbírálása során a véleményező testületek által támogatott pályázó kinevezése helyett rendszeresen csak megbízással töltötte be a pozíciót, ezzel kiüresítette a sarkalatos törvény pályázati rendszerének lényegét.
• A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezését az OBT jelzése ellenére nem vizsgálta ki.
• A bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatát az OBT véleményének kikérése nélkül terjesztette a kormány elé.

A kormánypárti többség ennek ellenére azonban június 11-én elutasította Handó Tünde menesztésének a javaslatát.

(Azonnali)