Ellentmondásos bírósági ítéletek születtek a TASZ szerint az elmúlt években a spontán tüntetések során járdáról lelépő, a KRESZ-t megszegő tüntetőkkel szemben, ezért a jogvédők az Alkotmánybíróssággal (AB) öntetnének tiszta vizet a pohárba: azt szeretnék, ha az AB mondaná ki, hogy
nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul.
Az úttestről lelépő tüntetőkkel szembeni eljárások különösen 2018 tavaszán, az akkori diáktüntetéseket követően vertek nagy visszhangot, de alapvetően az utóbbi években vált rutinszerűvé, hogy a bejelentett tüntetések végén vonuló tömeg tagjait a rendőrség igazoltatja, majd „a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” több tízezres bírsággal sújtja.
Hasonló dolog történt kollégáinkkal is a 2018-2019. téli kormányellenes tüntetéssorozat alkalmával, ott azonban a helyzetet bonyolította, hogy sajtóigazolványuk sem sokat nyomott a latban.
A TASZ már korábban is többször felhívta a rendőrség figyelmét arra, hogy a spontán tüntetéseket éppen úgy védi a gyülekezési jog, mint a bejelentett demonstrációkat, és a KRESZ nem lehetetlenítheti el a tüntetést és a politikai véleménynyilvánítást.
A Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet Tüntetés a rabszolgatörvény ellen / Diák-Munkás szolidaritás címmel meghirdetett demonstráció résztvevõi a Margit hídon 2018. december 13-án.
MTI/Balogh Zoltán
A bíróságokon eddig a rendőrség álláspontjának ellentmondva minden esetben eltörölték a pénzbírságokat, ugyanakkor a tüntetők felelősségét általában megállapítják, és figyelmeztetésre mérséklik a szankciót – a TASZ szerint sokszor téves jogi érveléssel.
A bíróságok érvelése a következőképpen néz ki: a bírósági végzések szerint ha egy korábbi, bejelentett és tudomásul vett tüntetést követően a résztvevők egy része spontán továbbvonul a helyszínről, de eközben továbbra is ugyanazért tüntet, akkor az nem tekinthető spontán gyülekezésnek. Így pedig a résztvevők nem jogosultak az úttesten vonulni, mert azzal jogellenesen akadályozzák a forgalmat.
A TASZ álláspontja ezzel szemben a következő: az ilyen tartalmú bírósági döntések szerintük alaptörvény-ellenesek, mivel a bíróság csak azt mérlegelhetné, hogy a továbbvonuló tüntetők közügyben nyilvánítanak-e véleményt. Ha igen, akkor azt spontán demonstrációként kell kezelni, amire kiterjed a gyülekezési jogi védelem.
A spontán demonstrációk megtartásának ugyanis nem feltétele az „új cél”,hiszen ez a véleménynyilvánítási szabadság tartalmi alapú korlátozása lenne, ami alaptörvény-ellenes.
Azért, hogy ezt mag az Alkotmánybíróság is ítéletben mondja ki, a jogvédők készítettek egy alkotmányjogi panaszmintát, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki használhat, akinek szabálysértési felelősségét a bíróság a hasonlóan téves érvek mentén állapította meg. A panaszminta benyújtási határideje a bíróság döntésének kézbesítésétől számított 60. (hatvanadik) nap.
