Közzétette a mai Európai Tanács mai csúcstalálkozója után az EU vezetőinek általuk hivatalosan javasoltak névsorát. A ma délután 2-kor kezdődő tanácskozás úgy döntött, hogy a főbb posztokra a következő személyeket ajánlja majd az Európai Parlamentnek elfogadásra:

• Ursula von der Leyen (Németország) – Az Európai Bizottság elnöke
• Charles Michel (Belgium) – Az Európai Tanács elnöke
• Josep Borrell (Spanyolország) – Az Európai Bizottság külügyi főbiztosa
• Christine Lagarde (Franciaország) – Az Európai Központi Bank elnöke

pic.twitter.com/jXJtYsrs6Y

— Donald Tusk (@eucopresident) July 2, 2019

Von der Leyen jelölésének ötlete, mint konszenzus sajtóinformációk szerint Emmanuel Macron francia elnök javasolta Angela Merkel német kancellárnak, és úgy tűnik, ő mind az olaszoknak, mind az íreknek mind pedig a visegrádi négyeknek elfogadható jelöltté vált.

A szavazás során Németország tartózkodott a Tanácsban. A megerősítés előtt a tanácskozás kedd este kis híján majdnem ismét széthullott, mivel a szociáldemokraták élesen ellenezték von der Leyen jelölését, és többen Orbán és Macron francia elnök együttműködését vádolták a 2014-ben Martin Schultz által kitalált csúcsjelölti rendszer gyakorlati szétverése miatt.

Christine Lagarde IMF vezetővell viszont ellentmondásos figura kerülhet az EKB élére, Lagarde-ot sokan összekötik az IMF különböző országokban komoly gazdasági, és társadalmi problémákat okozó megszorítópolitikájával.

Lagarde viszont máris bejelentette, lemond az IMF-ben viselt tisztségeiről a hivatalos EKB-megerősítés előtt.

I am honored to have been nominated for the @ECB Presidency. In light of this, and in consultation with the Ethics Committee of the IMF Executive Board, I have decided to temporarily relinquish my responsibilities as IMF Managing Director during the nomination period.

— Christine Lagarde (@Lagarde) July 2, 2019

További kihívás lehet, hogy Charles Michel belga kormányának nincsen többsége, így a miniszterelnök esetleges, EU-s posztra történő távozása kormányválságot idézhet elő Belgiumban.

Twitter-bejegyzésben jelentette be Kovács Zoltán szóvivő, hogy az EU-csúcson résztvevő magyar kormánydelegáció Ursula von der Leyen Európai Bizottság élére történő kinevezését támogatja.

Kovács kiemelte, az, hogy von der Leyen kompromisszumos jelöltként merült fel a mai napon „mutatja a visegrádi négyek növekvő erejét is.”

2/2 we have put on the EU table a package that is winning acceptance among a growing number of member countries: the Visegrad Four support German Minister of Defense Ursula von der Leyen as the next EU Commission president

— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) July 2, 2019

Miután a tegnapi EU-csúcstalálkozón Angela Merkel Timmermans-terve gyakorlatilag megbukott, most a Politico európai kiadásának értesülései szerint Ursula von der Leyen, német kereszténydemokrata védelmi miniszter EU Bizottsági elnök jelölése mögött körvonalazódik egy, akár a többséget is garantálni tudó megegyezés a V4-ek és Németország között.

A vezető pozíciókra jelöltek csomagjával kapcsolatban nemrégen Emmanuel Macron francia elnök, a csúcsjelölti rendszer kritikusa is jelezte támogatását.

Az értesülések szerint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, valamint a csehek és szlovákok és a magyarok mellett von der Leyen megszerezhette Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes támogatását is.

Miután von der Leyen esélyes jelöltként merült fel, a Politico és mások is azonnal megtalálták a miniszter 2011-es, Der Spiegelnek adott nyilatkozatát is, amely szerint az ő célja egy „Európai Egyesült Államok”, föderális tagállamokkal.

A maga is EU-s vezetők gyermekeként Ixelles-ben, Brüsszelben született német miniszter mellett visszakerült a vezetői csomagban az asztalra Charles Michel belga ideiglenes miniszterelnök neve is, mint az Európai Tanács következő elnöke, és a harmadik legfontosabb pozíciót, az EP-elnökséget kapná Manfred Weber néppárti csúcsjelölt.

Az ugyancsak sokszor döntő jelentőségű, most Federica Mogherini által betöltött külügyi főképviselői pozíciót a szlovák Maroš Šefčovič, a kormányzó SMER sikertelen szlovák elnökjelöltje kaphatná meg.

Az újonnan asztalra kerülő javaslatcsomaggal olyan EU-s vezetés alakulna ki, amely nem foglalkozna érdemben a tagállamok ügyeivel, így Orbán Viktor számára is csökkentenék a rá Brüsszelből érkező nyomást.

Továbbra is több „csomagajánlat” fekszik végül szavazásra várva az EU-csúcson résztvevő tagállami vezetők előtt. Ezek közül az egyik a csúcsjelölti procedúrát is figyelembe vevő opció Angela Merkel kancellár „oszakai javaslata”, amely Frans Timmermans szocialista csúcsjelöltet tenné meg az Európai Bizottság elnökévé, és Marija Gabrielt, egy kevéssé ismert, fiatal volt bolgár EP-képviselőt tenne meg külügyi biztosnak.

Ezt a csomagot azonban annak ellenére, hogy Merkel kancellár terjesztette be, a néppárti frakcióban szinte senki sem támogatta, ezzel Angela Merkel első, totális kudarcát okozva európai szinten.

Korábbi információk még arról szóltak, hogy a gyakorlatilag több frakcióra szakadt Európai Néppárt már elengedné Manfred Weber csúcsjelölt kezét, cserébe azonban hallani sem akar arról, hogy a Bizottság és a Tanács élére különböző pártok jelöltjei kerüljenek, mindegyik posztot néppártival töltenék be.

A probléma súlyosságát jelzi, hogy a Timmermans bizottsági elnöki jelöléséről szóló, Merkel által az oszakai G20 találkozó közben kifundált terv ellen a pártcsaládján belüli egyik legközelebbi szövetségese, Leo Varadkar kezdett külön lázadásba. Az EP-választáson országában sikeres Varadkar maga köré gyűjtötte a kormányzó horvát, lett és bolgár pártok EP-frakcióit és kormánytagjait is, így ők egyfajta „mérsékelt oppozícióban” próbálták megakadályozni hogy szocialista EB elnöke legyen az EU-nak, miközben Varadkar szerint „a Néppárt nyerte” az EP-választásokat.

Erőfeszítéseikhez ebben az ügyben a főleg a bevándorlásellenességet szem előtt tartó V4-lobbi és az ugyanilyen alapon kormányzó olasz, Ligás Matteo Salvini is csatlakozott, most ennek a folyamatnak a végén most német-visegrádi kompromisszum körvonalazódik, amelynek kapcsán informálisan már balti tagállamok képviselői is jelezték támogatásukat.

A mai EU-csúcs tárgyalásait egyébként az eredeti 11 órás időpontról végül 14 órára tették át többszöri csúszás után, annak lényegi része helyett azonban most még csak a bilaterális egyeztetések kezdődtek meg Brüsszelben. Eddigi, előzetes információk szerin ma még nem kerülhet sor végleges döntésre.