Pénteken megdőlt az abszolút melegrekord Franciaországban, ahol egy déli városban 45,8 fokot mértek, eközben pedig Spanyolországban már két halottja van a hőségnek: egy 17 éves és egy 80 éves férfi hőgutát kapott. És bár csütörtökön a hidegfront érkezése előtt Magyarország nagy részén is tombolt a kánikula (helyenként 36-37 fokig is felment a hőmérséklet), a BBC által közzétett térkép szerint mi még a jó helyzetben lévő országok közé tartozunk Európában.
Mindeközben pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az EU 2050-es klímacéljának megvétózása kapcsán kijelentette, hogy
„semmi nem sürget bennünket”, Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint pedig a klímacél a politikai blöffök világába tartozó lett volna.
Kövér és Gulyás is azon a véleményen van, hogy mivel Magyarország úton van a 2030-as célok teljesítése felé, ezért „mi tesszük a dolgunkat”.
Ezzel szemben az Európai Bizottság június 18-i értékeléséből az derült ki, hogy Magyarország felléphetne sokkal ambíciózusabban a klímakatasztrófával szemben, például a fosszilis energia támogatásának és a szén felhasználásának teljes kivezetésével, az energiahatékonysági és a megújuló energia célszámok növelésével és az ezekkel kapcsolatos intézkedések erősítésével.
Az, ha tényleg teljesítjük a 2030-as klímacélt, a „minimum minimuma”,
ahogy Szél Bernadett fogalmazott Gulyás kijelentéseivel kapcsolatban az európai ügyek bizottságának ülésén. Szél szerint a kormány álláspontja „mindössze kincstári optimizmus”.
Ezzel cseng egybe a Greenpeace véleménye is, amely szerint a „klímavédelmi megállapodás blokkolásával a kormány a magyar lakosság biztonságát és jövőjét sodorja veszélybe, és nemet mond hazánk természeti kincseinek megőrzésére.” Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse a magyar vétóra reagálva kijelentette, hogy Magyarország
„a világátlagnál gyorsabban melegszik, a klímaválság által súlyosabban érintett területek közé tartozik. A mindannyiunk jövőjét biztosító nemzetközi klímavédelmi intézkedések blokkolása ezért botrányosan felelőtlen lépés a magyar kormány részéről.”
Az EU 2050-es klímastratégiai célkitűzése egyébként az, hogy az 1990-es szintekhez képest 80-95 százalékkal csökkenjen a karbonkibocsátási szint. Ez azt jelentené, hogy addigra a felszabaduló károsanyag-mennyiséget ki kellene váltani valamilyen környezetbarát megoldással. Ennek érdekében az EU-ban 2030-ig kötelezővé válik a legalább 35 százalékos megújuló energiaforrás biztosítása, valamint az ugyanilyen mértékű energiahatékonyság javítása is, amiből maximum 10 százalékot engednének.
A magyar, a lengyel és a cseh vétó miatt az elfogadott közös nyilatkozatba csak az került be, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt 2030-as vállalásainak, a 2050-es célok pedig csak egy lábjegyzetbe kerültek be, miszerint „a tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.”
Az Európán végigvonuló súlyos hőhullám persze nem róható fel csupán a globális felmelegedésnek, hiszen hőhullámok előfordultak korábban is – a valaha mért legmagasabb európai hőmérsékletet 1977 júliusában mérték Athénban, amikor 48 fok volt a görög fővárosban. Azonban a klímaváltozás következtében
a hőhullámok egyre durvábbak, és valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek. 2018 zsinórban a negyedik legmelegebb év volt azóta, hogy mérjük a globális átlaghőmérsékletet.
Ezen tények ismeretében nem elegendő indok a magyar vétóra az, hogy „végezzük a dolgunkat” a 2030-as klímacélok tekintetében, sem pedig az, hogy „a javaslatcsomag következményeit és a célokhoz vezető utat sem gondolták végig kellőképpen a deklaráció előterjesztői”. Mert bármit is mondjon Gulyás Gergely vagy Kövér László,
