Immáron harmadik alkalommal csaptak össze nyilvános vitán a budapesti főpolgármester-jelölti előválasztás résztvevői, ezúttal az ATV szervezésében. Karácsony Gergely, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor több mint egy órát kaptak arra, hogy ismertessék programjaikat és válaszoljanak Simon András kérdéseire.

A vita moderátora, Simon András és az ATV producerei kissé a CNN előválasztásokkor szokásos „town hall” stúdióvitáinak stílusát másolta, igaz, a fókuszcsoportozott közönség itt elmaradt, ehelyett a televízióban a jelöltek párttársai, ismertebb országos arcai, Tóth Bertalan, Horváth Csaba MSZP-s, Cseh Katalin és Soproni Tamás momentumos, és például Vágó István, Dobrev Klára és Gréczy Zsolt DK-s párttagok, tisztségviselők örültek jelöltjük egy-egy jobb megszólalásának.

Így a közönségkérdések, amelyek a town hall-formátum legszervesebb részei, természetesen itt elmaradtak.

A könnyűbúvár magányossága

Első körben a jelöltek röviden elmondták, miért tartják magukat alkalmasnak főpolgármesternek. Karácsony, mint másutt, itt is azt hangsúlyozta, január óta készül a posztra, így ő a legfelkészültebb, Kálmán Olga azt mondta, ő viszont nem kíván politikussá válni, továbbra is „emberként fog szólni” választóihoz, ezenkívül senkit sem fog megalázni, és korrupciós „mutyikban” sem fog részt venni. Hozzátette, televíziós műsorvezetőként 25 éve foglalkozik maga is politikával.

Kerpel-Fronius itt azt emelte ki, hogy „a munka világából jön”, így tudja, hogyan kell „víziót adni az embereknek” és egy városnak.

A vita legelső része Tarlós Istvánnak egy, a napokban elhangzott kijelentésére gyűjtött válaszok sora volt. Tarlós ugyanis azt találta mondani, hogy az előválasztási ígéretek tükrében „orvosi vizsgálatra a jelölteknek is szüksége lenne.”

Kálmán Olga reakciójában azt hangsúlyozta, pontosan ez az a hozzáállás, kommunikációs stílus, ami további okot szolgáltat arra, miért kell leváltani a Fideszt a főváros éléről. Karácsony Gergely élesebb hangú visszavágással készült, azt mondta, ha Tarlóssal kellene versenyezni, olyan mélyre kellene süllyednie, hogy ott már „keszonbetegséget” kapna.

Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum jelöltje pedig csupán annyit mondott, a Fidesz vezetői, Orbán Viktor és maga Tarlós sem áll ki évek óta vitára, mert ehhez túl gyávák.

A Tarlós-blokk után következtek a televíziós műfajhoz kötődően újító jellegű villámkérdések, amelyek egy-egy Budapestre jellemző adatot tudakoltak mindhárom jelölttől, kicsit úgy, mintha egy vetélkedőben vennének részt.

Ezek közül néhány tényleg triviális volt, Karácsony Gergelynek Kerpel-Fronius Gábornak és Kálmán Olgának sem okozott gondot az ötezer forintos, vonaljegy, diák- és nyugdíjas bérletek árára vonatkozó kérdés. Karácsony egyszer hibázott, amikor 112 000 helyett 40-50 000-re becsülte a fizetős parkolóhelyek számát a fővárosban, Kálmán Olga pedig úgy tippelt, a budapestiek 60%-ának van autója, miközben csupán 36%-uknak.

Ugyanígy gondot okozott Kerpel-Fronius Gábornak az a kérdés, melyik kerületben a legolcsóbb a parkolás. Itt a helyes válasz a 10. kerület, Kőbánya volt.

A további villámkérdések válaszait sem sikerült valami jól megtippelni, Kálmán Olga szerint a legtöbb szociális bérlakás talán az 5. kerületben lehetett, a helyes válasz a 13. kerület volt, Kerpel-Fronius szerint minden 9. önkormányzati lakás áll üresen, ez végülis közel állt a valós, 3 900-as számhoz.

Egyedül Karácsony Gergely lőtte be sikeresen, a magyar GDP hány százalékát termelik meg Budapesten: 35-40%-ot mondott, és 36% volt a válasz. Kerpel-Fronius pedig pontosan meg tudta mondani, hogy 2019-ben a főváros 266 milliárd forintból gazdálkodhat összesen.

A vita további részében az egyes jelöltek programelemeiről fejthette ki mindhárom vitázó a véleményét. Először megkapták a lehetőséget, hogy három dolgot mondjanak, amelyhez először hozzáfognának. Kerpel-Fronius a fővárosi elszámoltatási biztost nevezné ki, a fővárosi szerződések átvizsgálására és az átláthatósági biztost az új rendszer kiépítésére, valamint felmérné a pontos bérlakáshelyzetet.

A DK jelöltje az egészségügyre koncentrálna és az időpontfoglalási rendszert egyeztetné le az Országos Mentőszolgálattal, valamint említette még a rendszeres tisztasági takarítást és a 18 éven aluliak ingyen bérleteit is.

Karácsony Gergely először is a Tiborcz-adót foganatosítaná a félmilliárdos és annál értékesebb ingatlanokra Budapesten, beindítaná a „Nagyerdő-programot” Csepelen és jelentősen csökkentené a bérletárakat a fiataloknak és nyugdíjasoknak.

Airbnb-k, bérlakások vagy mindkettő?

A vitán sok kisebb elem után a legizgalmasabb téma egyértelműen a lakhatás volt. A műsor közben ugyan bemutatták egy monitoron a Publicus intézet felmérését, amelyben budapesti lakosok rangsorolták a főváros problémáit, és itt az egészségügy kapta a legnagyobb százalékpontot 40%-kal, emögött második volt azonban közvetlenül a drága lakás- és albérletárak témája.

Ebben a kérdéskörben Kerpel-Fronius meglehetősen baloldali lakásprogramot mutatott be: véleménye szerint az Airbnb-ket kell megadóztatni, ezekből kell felújításokat, bérlakásprogramot foganatosítani városszerte. Karácsony ki is fejezte, neki ezek a programpontok nagyon szimpatikusak, hozzátette azonban, hogy egyrészt csupán önkormányzati beavatkozással a problémát nem lehet kezelni, mert azt a lakásbefektetők előre „beárazzák”, másrészt megoldás lehet, hogy  nonprofit közösségi lakásprogramokat indítanak, a szövetkezeti lakásépítés például, ami Zuglóban már működik is, Karácsony hatékonynak tartja, és kiemelte, hogy  az önkormányzatoknak ezekkel a szövetkezetekkel kell partnerségbe lépniük. Erre egy jó példa lehet a lepusztult önkormányzati bérlakások felújítási kötelezettséggel való, szociális célú értékesítése.

Egyedül Kálmán Olga volt az, aki nem értett egyet mindezzel, az ő és a DK által is javasolt, tízéves bérlakásprogramhoz „piaci forrásokat” vonna be, ezeket szerinte így a legolcsóbb megvalósítani. Helytelenítette ugyanakkor, hogy az Airbnb-alkalmazással lakásaikat szállónak kiadó embereket büntessék a hajléktalan emberek problámáiért.

Karácsony itt vitába is keveredett Kálmánnal, amelynek a végén aláhúzta:

„addig, amíg tele vannak az utcák otthontalan budapestiekkel, ne játsszunk szállodásat az üres lakásokkal!”

Ezért aztán ő még az Airbnb korlátozását is felvetette.

A második fontos témapont a közlekedés volt, de itt valójában az mikromenedzsment szintjén túl a fő problémában, a zsúfoltsággal, a légszennyezettségben egyetértenek. Karácsony itt saját „közelekdési alapjövedelm”-ötletét ajánlotta, amely valójában a gépkocsi letételét kompenzálná. A moderátor, Simon András itt megjegyezte, ez nem lenne igazságtalan a nem autóval közlekedők irányába. Erre Karácsony Gergely úgy válaszolt, Budapesten közlekedő emberek vannak, nem autósok és biciklisek, de az autók számának csökkenése mindenkinek minden szempontból megéri és jó.

Kálmán Olga maga két részre bontotta a megoldási javaslatait egyrészt szerinte nemcsak az autósok, hanem „az életveszélyesen közlekedő biciklisek” is problémát jelentenek, ráaádsul szerinte az elkerülőutak kiépítése és ingyenesség tétele, valamint az elektromos és olcsóbb buszok lehetnek az igazi megoldás kulcsai.

Kerpel-Fronius Gábor itt is azt hangsúlyozta, a megoldás legfontosabb kulcsa az egységes koncepció, integrált bérlet kell például am Budapestre és az agglomerációba is minden eszközre jó. Kálmán Olga és a Momentum jelöltje is hangsúlyozta, élő kapcsolat kell a külső kerületek és az agglomerációs települések vezetése között, hogy ezeket a problémákat hatékonyan tudják kezelni.

Az egészségügy a budapestiek legfontosabb problémája, itt azonban mindhárom jelölt szembesült azzal a problémával, hogy nagyon sok hatáskört a háziorvosi, ügyeleti, rendelőintézeti terepen a kormány kivont a fővárostól. Kálmán Olga, aki általában a többieknél többet beszélt a témáról itt is tartotta, lehetséges „visszakérni” a kormánytól ezeket a kompetenciákat, ha kitartó az ember.

Karácsony itt arról is megemlékezett, a kerületek és a főváros kezében igenis vannak eszközök a helyzet javítására, például plusz forrásokat biztosíthatnak a háziorvosok részére is.

Kerpel-Fronius Gábor pedig kiemelte, ő és a Momentum is a legfontosabb problémának tartják az elégtelen egészségügyi és sürgősségi ellátást, és annak központosítását. Szerinte azonban mindez egy alapproblémára irányítja rá a figyelemet, arra, hogy a magyarok elvesztették egyik legfontosabb demokratikus értéküket, az önkormányzatiságot.

„Harcot kell indítanunk az önkormányzatiság visszaszerzéséért!”

-szögezte le.

Másik fontos programpontról is beszélhetett azonban a Momentumos jelölt a Budapest 2.0 programból, ahol Simon szkeptikus kérdéseire leszögezte, nem irreális az évente 20.000, nyugatra költözött budapesti visszacsábítása, annál is inkább, mivel ez nem csak pénz- hanem közérzeti kérdés. Szerinte a legszakképzettebb emberek mentek el, és „amennyiben itthon is a szakértelem kapnak megbecsülést”, hazajönnének.

Karácsony súlyponti programpontjaként ingatlandó-rendszer tervezetét jelölte meg, szerinte a vagyoni egyenlőtlenségek kiegyenlítésére ez egy igen megfelelő módszer, az ingatlantulajdon ugyanis komoly vízválasztó. Meg kell szerinte állítani azt a tendenciát, hogy minél szegényebb valaki, annál többet adózik, és pont fordítva kell csinálni. Ráadásul az MSZP és a Párbeszéd jelöltje szerint ez könnyen meg is valósítható, hiszen az ingatlanvagyon felmérhető.

Meddig érne a takaró?

A vita harmadik blokkjában már arról esett szó, ki hogyan kezelné a kormányt főpolgármesterként. Karácsony szerint ehhez erős vezető kell a város élén, aki komoly mandátummal kiharcolhat jogokat, Kálmán szerint elsősorban tárgyalókészség, és értelmes kompromisszumok. Kerpel-Fronius ugyancsak a felhatalmazás jelentőségét említette. Kálmán ehhez még ezen a ponton hozzátette:

„Van már egy jó példánk is, Isztambul, tessék odafigyelni!”

Arra a kérdéskörre, mit tudna egy ellenzéki főpolgármester elérni Orbánéknál Kálmán Olga visszakérdezett, mégis mit tudott egy fideszes főpolgármester nála kijárni? Szerinte igen keveset. Kerpel-Fronius itt pedig megjegyezte, hogy ha a főváros költségvetését tovább nyirbálják, akkor

„először a Karmelita Kolostorban kapcsoljuk ki az áramot…elvágjuk a zsinórt!”

A vita levezető szakaszában ismét hosszabb lélegzetvételű kortesbeszédben érvelte saját maguk mellett a jelöltek, majd ennek végén a közönséget alkotó országos ellenzéki pártvezetők és képviselők lelkes tapssal jutalmaztak mindenkit.

Ugyanis most is sok szakpolitikai kérdésről, és égető szociális kérdésekről tudtunk meg a jelöltektől sok mindent, és még a valós különbségek is látszottak (az AHang vitához képest rövidebb vitába csomagolva), azért azt csak sajnálhatjuk, hogy a szervezésből kimaradt a valódi, valamennyire kiválogatott budapesti lakosokból álló közönség.

Ha ugyanis a hasonló „town hallosan” pörgő vitákat, a formátumot gyakran használó (és az ATV-vel partnerséget ápoló) CNN-re gondolunk, ott az ilyen viták valódi fénypontja, amikor Józsi bácsi és Gizi néni is bekapcsolódik, és szépen megkérdezi a politikusokat, hogy tudniillik ez mind szép, de a Pillangó utcában ki fogja felszedni a kutyagumit, mert momentán éppen senki.

Ehelyett a stúdióban az ellenzéki politikusok jóvoltából a vita végére joviális diplomaosztó-hangulat alakult ki, ahol a némileg megizzadt, kimerült záróvizsgázók végül megkönnyebbülten térhetnek meg a büszke családtagokhoz, és kezdődhet is a vendégség.

(ATV Percről percre)