Június 6-án az Úzvölgyében található, főként első világháborús magyar katonasírokból álló temetőnél a moldvai Dormánfalva polgármesteri hivatala által törvénytelenül felállított román emlékmű avatására érkező demonstrálók köveket dobáltak a bejártnál élőlánccal tiltakozó székelyföldi magyarok felé, dulakodtak a csendőrökkel, majd feltörve a székelykaput behatoltak a temetőbe.

A Hargita megyei csendőrség először néhány nappal ezelőtt Grüman Róbertet, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét, majd pedig Hargita megye önkormányzatának elnökét, Borboly Csabát is 3 ezer lejre (204 ezer forint) bírságolta a román emlékmű elleni békés tüntetés miatt.

Borboly Csaba szerint a román hatóságok ezzel a mostani lépéssel újfent bizonyították, hogy csak akkor járnak el gyorsan és határozottan, ha etnikai kisebbséggel szemben akarnak fellépni.

Arról ugyanis nem tud, hogy a dormánfalvi polgármester törvénytelenségei vagy az úzvölgyi katonai temetőben randalírozók ügyében intézkedtek volna a hatóságok.

Borboly közölte, fellebbezni fog a bírság ellen, és tájékoztatni fogják a nemzetközi közvéleményt az etnikai alapon diszkrimináló román állam lépéseiről.

A Hargita megyei csendőrség arra hivatkozott, hogy az élőlánc szervezését 48 órával az esemény előtt be kellett volna jelenteni.

Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön arról beszélt, hogy a kormány az úzvölgyi katonai temetőben történtek tisztességes kivizsgálását várja Romániától, szerinte a helyszínen készült felvételeken bárki láthatja, hogy a felheccelt tömeg a békésen emlékező magyarokra támadva rombolt a katonai temetőben. A miniszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a román hatóságok az erőszak felelősei helyett az erőszak áldozatait büntették meg.

Az úzvölgyi konfliktus kapcsán fontos megjegyezni: az ilyen esetek mögött általában érdekelt szereplők és politikai kisvállalkozók tudatos provokációiról van szó, melyek célja a társadalmak tagjainak egymásnak ugrasztása. Ezért érdemes azonosítani ezeket a szereplőket, mintsem általánosságban két nemzet konfliktusáról beszélni.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) elnöke a konfliktus kirobbanásának másnapján a francia közszolgálati rádió (RFI) román csatornáján is tudatos provokációról beszélt, felsorolva pár szereplőt.

Kelemen a szervezők között említette többek közt Mircea Chelaru tábornokot, aki a putyini orosz rezsimmel ápol szoros kapcsolatot. A putyini propaganda egyébként előszeretettel avatkozik be ilyen, az úzvölgyihez hasonló feszült helyzetekbe, hogy tovább eszkalálja azokat. Legutóbb a német hatóságok állapították meg, hogy a tavaly augusztusi, Chemnitzben lezajlott szélsőjobboldali zavargásokat is részben az orosz álhírek tüzelték.

Ezt látszik igazolni az is, hogy a konfliktusra román-magyar szolidaritással válaszoltak tüntetők Kolozsváron. A demonstráció egyik szervezője és szónoka, Cornel Vîlcu, a #Rezist mozgalom tagja ésa Babes-Bolyai Egyetem tanára azért tartotta fontosnak, hogy az Úz-völgyben történt atrocitások után demonstrálják a magyarokkal szembeni szolidaritást és békét, mert olyan erők állhatnak a konfliktuskeltés hátterében, akik szerinte Románia valós problémáiról kívánják így elterelni a figyelmet.

Vîlcu elmondta: a provokáció miatt most nem arról beszélnek, hogy az országban az igazságszolgáltatás, egészségügy és tanügy sem működik, valamint az autópálya-fejlesztések is akadoznak.

(MTI / Mérce)