Miután Theresa May brit miniszterelnök körül teljesen elfogyott a levegő, így lemondásra kényszerült, a kormányzó brit konzervatív párt, a Toryk kénytelenek új embert jelölni az ország vezetésére – a jelöltek listája hétfő este került nyilvánosságra, 11 indulóból tíznek sikerült összeszednie a jelöltséghez szükséges 8 támogatót pártjuk képviselői közül – Sam Gyimahnak nem jött össze elegendő ajánlás.
A legesélyesebb jelölt Boris Johnson volt londoni polgármester és volt külügyminiszter, a brit politika rezidens botrányhőse. Rajta kívül a elindult a párt belső megmérettetésén
- Michael Gove, a Brexit-kampány egyik fő arca, és Theresa May környezetvédelmi minisztere, a legutóbbi, 2016-os vezetőválasztásnál arról vált hírhedtté hogy az utolsó pillanatban jelentette be indulását, „hátba szúrva” eddig az általa támogatott Boris Johnsont.
- Jeremy Hunt, Theresa May és előtte David Cameron egyik leghűségesebb minisztere. Szinte minden poszton járt már miniszterként (oktatásügy, honvédelem), legutóbb Johnson lemondása után külügyminiszter lett. Ő most esélyesként a mérsékelt Brexitet támogató konzervatívok jelöltje.
- Dominic Raab, David Davis sikertelen Brexit-tárgyalásai után vált Brexitminiszterré, ő is a mérsékeltebb, megegyezéses kilépés irányvonalát követte sokáig, csak a legutolsó hónapokban állt ki May terve mögül, amikor látta, hogy az nem sikeres.
- Sajid Javid, belügyminiszter, ezen a poszton a tulajdonképpen a Windrush-botrányba belebukott Amber Ruddot váltotta, politikáját azonban egyáltalán nem változtatta meg. Noha ő is a mérsékelteket erősíti, a bevándorlás terén ugyanolyan keményvonalas miniszter, mint Rudd.
- Matthew Hancock, 2018 óta egészségügyi és szociális miniszter, de már akkor botrányba keveredett, mivel támogatta egy mobilappos magánegészségügyi biztosító szolgáltatásait is. Most erősen Johnson és Farage ellen, „antipopulista” programmal kampányol a miniszterelnöki posztért.
- Mark Harper, a Forest Deani konzervatív képviselő számos államtitkárinak megfelelő posztot vitt már a Cameron-kormányban, May alatt viszont kiszorult az első sorokból. Mozgássérült-ügyi államtitkárként sok rokkantsági juttatás visszavágásával vádolták meg. Bevándorlási államtitkárként ő volt felelős a 2014-es „Menj haza, vagy deportálunk!” feliratú információs buszokért is.
- Esther McVey volt tévés műsorvezetőből lett konzervatív képviselő, a May-kormány helyezte az első sorokba, amikor helyettes fő „whipnek” (szavazatellenőrnek) nevezte ki a frakcióban. Nagy részben hozzá köthető a 2015-ös „Universal Credit” – szociális segélyreform, amely minden addiginál szigorúbb feltételekhez kötötte a segély megadását, a „teszt-területeken” (pl. az északi Wigan városa) pedig konkrét alultápláltságot is okozott. Ennek ellenére McVey-t 2018-ban elmarasztalta a brit számvevőszék, mert hazudott arról, hogy milyen gyorsan vezethető be a program országosan.
- Rory Stewart, nemzetközi fejlesztésért felelős miniszter, újabb közeli May-szövetséges, támogatói szerint képes lenne megszólítani a fiatalokat és kiábrándult munkáspárti szavazókat is „puha Brexites” megközelítésével.
- Sam Gyimah, East Surrey képviselője, 2018 végéig pedig felsőoktatási államtitkár is volt. EU-párti oldalról kritizálta May megegyezését, és ez év elején ki is lépett a kabinetből. Most az egyik legmérsékeltebb jelölt a Brexit ügyében – neki egyedüliként nem sikerült összeszedni nyolc képviselőtársa ajánlását.
- Andrea Leadsom, a 2016-os kilépési kampány egyik arca volt, és már csak azért is esélyesnek nevezhető, mivel David Cameron 2016-os lemondása után ő és Theresa May jutottak a második körbe, Leadsom pedig a kemény Brexiteseket képviselte. Később azonban visszavonulásra kényszerült, mivel kisebb botrány lett abból, hogy egy interjúban arra célzott, Theresa May azért nem alkalmas miniszterelnöknek, mert nincsenek gyermekei. 2018-ban ezzel együtt May a Konzervatív parlamenti frakció vezetőjévé nevezte ki, innen csak május 23-án mondott le, hogy ismét elindulhasson a vezetőválasztáson.
Miután összeállt a lista, a párt alsóházi képviselői döntik el, ki legyen az a két jelölt, akik közül a Tory párt 160.000 tagja ki fogja választani az Egyesült Királyság következő miniszterelnökét.
A Guardian szerint Johnson szinte biztosan köztük lesz, az igazi kérdés, hogy a másik tíz jelölt közül ki lesz az ő kihívója.
Johnson eddigi legfontosabb kampányígérete egy radikális adócsökkentés, melynek keretében hárommillió magasabb keresetű állampolgár adóterheit csökkentené oly módon, hogy a negyven százalékos jövedelmi adókulcs határát évi 50.000 font jövedelemről évi 80.000-re emelné.
London volt polgármestere a cégeknek is kedvezne azzal, hogy a társasági adó további csökkentését is támogatná, holott az a centrumországokban megszokotthoz képest így is igen alacsony – 2008 óta 28 százalékról 19 százalékra csökkent (Magyarországon adóparadicsomokhoz méltó, 9 százalék ez az adókulcs).
Az ellenzéki Munkáspárt árnyékkancellárja, John McDonnell a magát centristának, az egész népet képviselő „Egy Nemzet” szemléletet képviselő jelöltnek beállító Johnson agendájával kapcsolatban kifejtette,
„pontosan ahogy várható volt, a Tory vezetésért folytatott verseny adócsökkentési vetélkedővé silányult. Miközben négy és félmillió gyerek nyomorog, egymillió idős él mélyszegénységben, az iskolák és a rendőrségünk költségvetése pattanásig van feszítve, ez a Tory prioritás.”
Ugyancsak adócsökkentéssel kampányol ugyanis a párt másik, jó esélyekkel induló jelöltje, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter, aki a társasági adót egészen 12,5 százalékig csökkentené, ami azonos lenne a brit szigetek adóparadicsomaként funkcionáló Írország vállalatokat sújtó adóterhével.
Szintén ő volt az, aki kifejtette,
„az a tory vezető, aki teljesíti a brit EU-tagság megszűnéséről hozott három évvel ezelőtti népszavazási döntést, megnyeri a Konzervatív Párt számára a következő parlamenti választást”.
Véleménye szerint ellenben a konzervatív párti kormány, sőt talán a párt megsemmisülését is okozhatja, ha nem sikerül kiléptetni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.
Hunt emellett hangsúlyozta fiatalokat célzó öt pontos programját. Ezek
- mentálhigiénés ellátás valamennyi iskolában, valamint az öncsonkításra buzdító közösségi média cégek megregulázása
- a képzési díjak hozamrátájának csökkentése
- másfél millió új lakás fiatalok számára
- szennyezésmentes városok, tíz éven belül
- a képzett vállalkozók segítése
Dominic Raab kilóg a jelöltek sorából, mivel ő nem a gazdagok és a cégek adóit csökkentené elsősorban, hanem az alacsonyabb keresetűek adóterheit csökkentené, és ő
„a legalacsonyabb keresetűek, nem a vagyonosok oldalán [áll]”,
megjegyezve, Johnson adóreform-tervezete alapján úgy tűnhet, a Toryk csak a gazdagokkal törődnek.
A jelöltek közül korábban szintén erősnek számított Michael Gove, esélyeit azonban nagyban rontotta, hogy a brit sajtón végigfutott a hír, miszerint jó húsz éve, még újságíró korában kokaint fogyasztott, amit egyes jelöltek, köztük Andrea Leadsom Tory vezető politikus kritizáltak, míg Matthew Hancock megengedőbb volt vele szemben, mondván senkit nem kell kizárni a politikából korábbi botlásai miatt.
Gove Raab-hoz hasonlóan úgy véli, a vagyonosoknak nincs szükségük további adócsökkentésre, ugyanakkor csökkentené a forgalmi adót, mely a szegényebbeket érinti a leghátrányosabban, emellett létrehozna a kormányon belül egy egységet, melynek feladata a szakszervezetek érdekének képviselete lenne, és annak biztosítása, hogy a munkás érdekképviseletet hatékonyan lássa el a kormány.
Emellett csökkentené a kis- és középvállalkozások adóterheit, és társadalombiztosítási rendszert vezetne be.
Esther McVey Johnsonhoz hasonlóan elkötelezett a brexit további tologatásának megakadályozásában, emiatt adott esetben egy megegyezés nélküli kilépést is támogatni tudna, amennyiben nincs más elfogadható lehetőség október 31-ig. Ennek megfelelően adott esetben nem engedné, hogy a képviselők leszavazzák ezt a lehetőséget az alsóházban.
Az 1922-es bizottság csütörtökön jelenti be, ki lesz a két induló, akik közül a Tory párt tagsága kiválaszthatja a következő brit miniszterelnököt.
A versenyben maradt tíz politikus közül a népszerűbbek jelenleg a következők a brit fogadóirodák adatai alapján:
- Boris Johnson 58%
- Jeremy Hunt 20%
- Andrea Leadsom 9%
Vagyis Boris Johnson jelen állás szerint simán vinné a miniszterelnöki széket. A folytatásról csütörtökön számolunk be, akkor már csak két név marad terítéken, akik nagyon valószínű, hogy Johnson és Hunt lesznek.