A lakhatási problémákkal foglalkozó A Város Mindenkié csoport (AVM) tavaly (a „Családok Évében”) már négyszer próbálta elérni, hogy az Országgyűlés tárgyaljon a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalmáról, ám ezt a Fidesz-KDNP képviselői minden alkalommal megakadályozták.
Ellenzéki képviselők (a független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs, illetve a Párbeszéd és az LMP frakciója) immár ötödik alkalommal terjesztette elő a törvénymódosítást, amelyet a mai rendkívüli ülésnapon kellett volna a parlamentnek tárgyalnia. Ám a kormánypárti képviselők újfent nem jelentek meg a rendkívüli ülésnapon, így az egyetlen napirendi pont megtárgyalására sem kerülhetett sor.
Az ülés előtt pár perccel a Fidesz-frakció közleményt küldött ki, amelyben kampányakciónak nevezik az ellenzéki pártok által összehívott rendkívüli ülésnapot.
„Az ellenzék kezdeményezése egy kampányakció, a Fidesz-KDNP abban nem vesz részt. Azok az ellenzékiek akcióznak most a parlamentben, akik devizahitelekbe hajszolták az embereket, de egyetlen, a bajba jutottakat segítő intézkedést sem szavaztak meg. Az Eszközkezelő az elmúlt években 36 ezer családot mentett meg, akik közül már közel 20 ezren jelezték, hogy élnek a felkínált lehetőséggel, és így visszakapják otthonukat” – szól a közlemény.
Miről szól az AVM törvényjavaslata?
A gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását tiltó törvénytervezet szerint
- a települési önkormányzatoknak kötelezettsége lenne megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, és
- az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lenne lehetőség abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.
A rendkívüli parlamenti ülés előtti sajtótájékoztatón Misetics Bálint, az AVM aktivistája elmondta: nem működik jól az a társadalom, ahol hagyjuk társainkat hajléktalanná válni, nem működik jól az az állam, amelyik utcára teszi állampolgárait. Szerinte ez a többedszerre is benyújtott törvénymódosítás önmagában nem elegendő a lakhatási válság kezeléséhez,
de ez a minimum minimuma, amelyben mindannyian egyetérthetünk.
Arra is kitért, hogy nem szeretnék, ha a kérdés kampánytémává válna, épp ezért korábban, hónapokkal ezelőtt megkeresték az illetékes minisztériumot, az EMMI-t, hogy az ügyben egyeztessenek. A tárca előbb tárgyalást ígért, de később mégsem váltotta ezt be.
Csárdi Antal LMP-s képviselő arról beszélt, hogy embertelen és elfogadhatatlan a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása, és mindent meg kell tennünk azért, hogy ez ne történhessen meg. Hozzátette: e javaslat mellé még szükség lenne állami bérlakás-építési programra, illetve egy olyan szociális csomagra, amely lehetővé tenné a lakhatási nehézségekbe ütköző emberek kilábalását.
Szabó Szabolcs független képviselő szerint a családok kilakoltatása egy olyan valódi probléma, amellyel a Fidesznek is foglalkoznia kellene ahelyett, hogy migránsozik vagy épp a homoszexuális polgártársainkat támadja.
A határozatképtelenség miatt rendkívüli ülésnapon végül csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el, melyekben az ellenzéki képviselők a kormánypártokat ostorozták távolmaradásukért, a családok kilakoltatása miatti érzéketlenségért.
A kilakoltatási moratórium a tavalyi évhez hasonlóan idén is április 30-án ért véget, így május elsejétől meg is indultak a kilakoltatások országszerte. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, devizahitelei miatt például két házát is elveszítette Bíró Ica, de a főváros mellett vidéken is családok ezrei állnak kilakoltatás előtt. A tavalyi évben összesen 3212 lakáskiürítésre került sor.
Frissítés 10:05 – Az ellenzéki képviselők közös sajtótájékoztatót tartottak
A Fidesz-KDNP távolmaradása miatt meghiúsult rendkívüli parlamenti ülés után az ellenzéki képviselők közös sajtótájékoztatót tartottak. A Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea emlékeztetett: az elmúlt három évben egy Dunaújvárosnyi embert lakoltattak ki, és ma is majdnem egymillió végrehajtási eljárás zajlik, a lakhatási szegénységben élők aránya pedig háromszor magasabb, mint az uniós átlag.
