„Megkérdeztem az ombudsmant, hogy véleménye szerint nem sérti-e az alapvető jogokat a megfelelő előkészítés nélkül bevezetendő kötelező nyelvvizsga, és hogy teljesültek-e a 2017-es ajánlásai. A válasza egyértelmű: a kormány nem tett eleget az ombudsman által részletezett alapvető követelményeknek, magyarul alapjogokba ütközik a kötelező nyelvvizsga jövő évi bevezetése.”

– írja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Facebook oldalán:

Ahogy arról mi is többször cikkeztünk, egy kormányrendelet szerint 2020-tól csak úgy lehet bekerülni a felsőoktatásba, ha a jelentkezőnek legalább B2, azaz középfokú nyelvvizsgája van legalább egy nyelvből.

A szabályozás ellen széles körben tiltakoztak mind diákok, mind tanárok, mind szakmai szervezetek, mivel az a jelenleginél is súlyosabb hátrányba hozza a rosszabb szociális helyzetű diákokat, tekintve hogy a közoktatás jelenleg nem alkalmas a nyelvvizsgára való felkészítésre, a rosszabb helyzetben lévő diákok pedig jellemzően nem engedhetik meg maguknak a drága különórákat.

Az ombudsman jelenlegi döntése alátámasztja a tiltakozók érveit.

Az ombudsman egyébként már 2017-ben, hivatalból indított vizsgálatot,ú

„amely szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét: a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.”

Mint írja, alapjogi aggályokat vet fel, hogy a Nemzeti Alaptanterv (NAT) nem biztosítja a megfelelő nyelvoktatást a közoktatási rendszerben, a kerettanterv az idegen nyelv elsajátítását alapfokú (B1) szinten várja el, csupán a szakgimnáziumi kerettanterv biztosítja – elvileg – a B2 szintű nyelvi képzést.

Az ombudsman indoklásában kifejti, a nem emelt szintű nyelvi képzésben részesülő érettségizők mindössze 7,5 százaléka tett B2 szinttel egyenértékű nyelvvizsgát a jelenlegi feltételrendszer mellett, ami a diákoknak elenyésző hányada csupán.

„A jelentés hangsúlyozza, hogy rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei, ráadásul a NAT-ból és a kerettantervből sem következik a diákok nyelvvizsgára való felkészítésének kötelezettsége, ezért a bevezetés az oktatáshoz való jog sérelmét is jelenti.”

Az ombudsman válaszában leírja, korábban is kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél – akkoriban Balog Zoltánnál – hogy vizsgálja felül az anyagi és személyi feltételeket, majd ezzel összhangban tegyen javaslatot a rendszer átalakítására, hogy az oktatás és a vizsgáztatás összehangoltan működhessen, ám ez azóta sem történt meg.

A jelentésben kitért arra is, hogy az új rendszerben biztosítani kell a gyerekek pihenéshez való jogát, a nyelvismerettel kapcsolatos feltételek bevezetésének pedig a szakmai szempontok figyelembe vételével, fokozatosan, felmenő rendszerben kell történnie.

Székely László ombudsman levelében kifejti, habár az oktatási tárca álláspontja szerint ajánlásait figyelembe vették és semmi akadálya a követelményrendszer jövő évi bevezetésének,

véleménye szerint a szükséges feltételek továbbra sem állnak fenn, így korábbi álláspontját fenntartja – magyarán a felvételi mellé megkövetelt nyelvvizsga továbbra is alapjogot sért.