Könnyen lehet, hogy Magyarország a következő támogatási ciklusban elesik a Norvég Alap nyújtotta, közel hetvenmilliárd (70.000.000.000) forintnyi támogatástól, mivel a kormány jelen feltételek mellett nem szándékozik aláírni a folyósításhoz szükséges szerződést, tekintve hogy véleménye szerint az nem biztosít elegendő kontrollt a források elosztása fölött – írja a Magyar Narancs.
A Norvégia, Izland és Lichtenstein által pénzelt program honlapja szerint a tizenöt kedvezményezett kelet- és dél-európai uniós tagország közül eleddig egyedül Magyarországgal nem sikerült aláírni a szerződést, miközben mi lennénk a program egyik legfőbb haszonélvezői.
Ahogy a Narancs írja, a 69,1 milliárdos támogatási összeg maximum tíz százalékát lehet lehet a civil szférának adott támogatásokra költeni, a maradékot pedig a kormány oszthatja szét különböző, fontos és fejlesztésre érdemesnek tartott, ugyanakkor forráshiányos területen.
A kormánynak azonban az a problémája, hogy azt a bizonyos maximum tíz százalékot egy kormánytól, pártoktól és egyházaktól független civil partner osztaná szét az alap feltételeinek megfelelő, hasonlóképp független pályázók között.
A kormány pedig nemhogy beleszólást, a minimálisan elvárt vétójogot sem kapna a kiválasztási folyamatban.
Ugyanakkor a Palkovics-féle Információs és Technológiai Minisztérium, mely magyar oldalról a szerződő fél lenne, a lapnak nem adott egyelőre egyenes választ, mindössze annyit közöltek,
„Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donor államokkal”.
Ahogy arra emlékezhetünk, az előző ciklusban az Ökotárs kezelte a Norvég alaptól kapott fejlesztési források civilek között szétosztható részét, azonban 2014-ben, a választások után a kormány Lázár János vezetésével hadjáratot indított több támogatott szervezet, valamint maga az Ökotárs ellen.
A hadjárat keretében, ahogy korábban írtuk, „2014 folyamán a Miniszterelnökség alá tartozó KEHI éppen az Ökotárs Alapítványon és a Norvég Civil Alapon keresztül csapott le először a civilekre, magát Móra Veronikát és munkatársait pedig nemes egyszerűséggel sikkasztással vádolta meg a kormány és Lázár János. Az Ökotárs irodájában 2014 nyarán még – később törvénytelennek minősített – házkutatást is tartott a Készenléti Rendőrség, a fellépés során pedig Móra Veronikát botrányos körülmények között, látványosan bilincsben vitték el a helyszínről.”
Ez különösen annak fényében izgalmas, hogy három évvel később Lázár minisztériuma tüntette ki Mórát a Norvég Alap támogatásait felügyelő Autonómia, DemNet, Kárpátok és Ökotárs alapítványok nevében, a sikeres lebonyolításért, ami kétségkívül ellentmond a kormány korábbi álláspontjának.
A jelen helyzetben ugyanakkor úgy néz ki, a kormány csavart még egyet álláspontján – hisz amennyiben két éve díjazták a projekt lebonyolítását, az azt jelentené hogy elégedettek voltak a szervezetek munkájával, tehát támogatniuk kellene az ismétlést. Ehhez képest úgy tűnik, valamiért mégis elégedetlenek voltak a rendszerrel.
A Magyar Narancs cikkében kitér arra is, hogy a civil alappal folytatott kormányzati huzavona miatt akár a teljes, csaknem hetvenmilliárdos összeget is bukhatja Magyarország, emellett megemlíti, habár Lengyelországban és Cipruson is voltak feszültségek a kormány és az alap között amiatt, hogy utóbbi nem mindig a kormánynak kedves szervezeteket támogatott, végül mindenhol sikerült megegyezni.
Mindeközben a norvég külügy jelezte, remélik hogy sikerül megállapodni a magyar kormánnyal. Norvégiában egyébként a Fidesz pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó konzervatívok kormányoznak.
