A nők feletti szigorú kontroll gyakorlását elősegítő telefonos alkalmazás eltávolítását sürgeti egy Szaúd-Arábiából menekülő testvérpár. A Google és az Apple rendszerein elérhető alkalmazást arra használják szaúdi családfők, hogy ellenőrizzék, női családtagjaik mikor és hova utaznak.

Maha és Vafa al-Szubáje Grúziában folyamodtak menekültstátuszért, miután az ultrakonzervatív iszlamista királyságból elmenekültek. Ha vissza kellene térniük Szaúd-Arábiába, ott életveszélyben lennének.

A Szubáje-testvérek apjuk telefonját lopták el, hogy útlevelet szerezzenek és Isztambulba repülhessenek. Elmondásuk szerint több tucat olyan nőt ismernek, akik hozzájuk hasonlóan bántalmazó családjuktól menekülnének.

A szaúdi nőknek a törvény szerint férfi hozzátartozójuktól kell engedélyt kérniük, hogy dolgozhassanak, házasodhassanak vagy utazhassanak. A gyámsági rendszerhez ragaszkodó kormány által lefejlesztett, a Google és az Apple Szaúd-Arábiában elérhető onlájn boltjában hozzáférhető Absher nevű alkalmazás ezt teszi egyszerűvé.

A Middle East Eye videójából kiderül, az alkalmazást számos ártalmatlan dolog mellett – mint parkolójegyek kifizetése – arra is használhatják a férfiak, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák női családtagjaiknak a külföldre utazást. A családfők azt is beállíthatják az Absher-en, hogy SMS-ben értesüljenek, amennyiben feleségük vagy lánygyerekük külföldre utazik.

Az alkalmazás így abban is segíti a családtagjaikat kontrollálni kívánó férfiakat, hogy a gyámsági elnyomás elől menekülő nő családtagjaik szabadulását megakadályozzák.

A testvérpár szerint az Absher nevű alkalmazás arra való, hogy a férfiaknak lehetősége legyen a női családtagok ellenőrzésére. Szerintük az Apple-nek és a Google-nek nem szabadna hagynia, hogy az általuk gyártott operációs rendszerek ilyen alkalmazásokat támogassanak.

A két techóriás egyelőre nem kommentálta a felhívást, de Tim Cook, az Apple ügyvezető igazgatója még februárban azt mondta, megvizsgálja a kérdést.

Az Absher-hez hasonló alkalmazások kapcsán több európai és amerikai politikus és diplomata, valamint Michelle Bachelet, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának vezetője is kérdőre vonta a techóriásokat.

A Szaúd-Arábiából szökni próbáló nők emelkedő száma az Amnesty International közel-keleti kutatási részlegének vezetője szerint rámutat arra, milyen az országban a nők helyzete.

Noha a szaúdi rezsim az elmúlt években igyekezett ezt elleplezni, az országban a nők továbbra is a legsúlyosabb elnyomásban élnek. (Az ország „reformer” vezetőjéről és az emberi jogi helyzetről írt elemzésünk itt olvasható.) Nemrég 11 emberi jogi aktivizmusért, vagy külföldi újságírókkal való kapcsolattartásért őrizetbe vett nő beszélt arról, hogy fogvatartásuk alatt hogyan kínozták őket.

A tech óriásokat egyre gyakrabban éri kiritika azért, amiért piacokért cserébe súlyos kompromisszumokra hajlandóak, a legsúlyosabb diktatúrákkal is. Az Apple 2017-ben egy kínai törvény nyomán a cenzúra megkerülésére használt VPN-alkalmazásokat távolított el onlájn elérhető applikációi közül, és olyan is előfordult, hogy a New York Times alkalmazását tették elérhetetlenné a kínai kormány kérésére. A nagy techcégek persze nem csak keleti diktatúrákat segítenek az állampolgárok feletti kontroll gyakorlásában: a Palantir nevű, adatelemzéssel foglalkozó amerikai cég például a CIA-nak, az NSA-nak és a Bevándorlási és Határvédelmi Hivatalnak is szolgáltat adatokat.