Frissítés, április 1., 10.00: A török Legfelsőbb Választási Bizottság elnöke ma, magyar idő szerint 9.45-kor bejelentette, Ekrem İmamoğlu, a legnagyobb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt polgármesterjelöltje átvette a vezetést Isztambul nagyvárosban. A 12 milliós városban jelenleg 27 889 szavazattal vezet.
Ezzel a török nagyvárosokban az AKP-MHP kormánykoalíció veresége jelenleg teljesnek látszik, csak a hagyományos bázisnak számító Konyát, néhány közepes várost és a nyugat-anatóliai vidéki körzeteket vihette el. Noha az összes szavazat többségét így is ők nyerték, Recep Tayyip Erdoğan a városi vereségek miatt mégsem örülhet a tegnapi választás után.
A kormánypártok már be is jelentették, Isztambulban, és több helyen is újraszámolást fognak kérni a helyi választások után. Így az eredmények még egyáltalán nem tekinthetőek hivatalosnak.
A kormánypártok egyébként még egy pár órája sem számította vereségre, ugyanis İmamoğlu egyik Twitter-bejegyzése szerint kora hajnalban már elkezdték kiragasztani saját jelöltjük, Binali Yıldırım győzelmi köszönőplakátjait Isztambul-szerte.
Manipülasyon şimdi de İBB eliyle sürüyor. Gece yarısı pankart operasyonu sadece algı çalışmasıdır. Bu yanlışı şiddetle kınıyor, Binali Yıldırım Bey’e de kendini bu manipülasyona feda etmemesini öneriyorum. @BA_Yildirim @yerlikayaali34 pic.twitter.com/s4tD8Wdb1d
— Ekrem Imamoglu (@ekrem_imamoglu) April 1, 2019
Korábban: A Recep Tayyip Erdoğan vezette török kormánypárt, az AKP nyerte a vasárnapi török helyhatósági választásokat körzetek és leadott szavazatok alapján, de jelentős helyeken kapott ki, így ellenzéki vezetésű lett Ankara főváros (és környéke), Izmir, valamint Antalya is, illetve kétséges az eredmény Isztambulban.
Isztambulban nagyon szoros, elkeseredett küzdelem zajlik az AKP jelöltje, Binali Yıldırım és a legnagyobb ellenzéki párt (CHP) jelöltje, Ekrem İmamoğlu között. A város elvesztése szimbolikusan sokat számítana, tekintve, hogy Erdoğan maga Isztambul főpolgármestere volt a kilencvenes években.
Miután a szavazatkülönbség a két jelölt között este pár ezerre olvadt, 98,5 százalékos feldolgozottságnál 8,2 millió szavazat megszámlálása után az AKP jelöltje a hivatalos végeredmény előtt bejelentette győzelmét a támogatói előtt. Az itteni eredmények közvetítése ekkorra leállt (magyar idő szerint 22 óra 34 perckor), és ez idő szerint még nem indult újra. A CNN Turk előbb bejelentette, véget ért választási közvetítésük, majd újraindította azt. Közben az ellenzéki CHP elnöke bejelentette, hogy az ő jelöltjük nyert, de az állami hírügynökség nem közöl több eredményt, egyelőre nem tudjuk, ki nyert valójában. A megmaradt 120 ezer szavazattal egyelőre nem tudni, mi van, de alapvetően hagyományosan ellenzéki körzetek (például a Besiktas) szavazatai nem érkeztek még be.
Az ellenzéki körökben olyan képek terjednek, amelyek szerint a CHP jelöltje nyert Isztambulban, közben állítólag azért nincs eredmény, mert sok az érvénytelen szavazat. De egyik értesülést sem erősítették meg még hivatalos helyről.
Akik indultak
A kormánypárt
A tavaly nyár óta gyakorlatilag teljhatalommal kormányzó Recep Tayyip Erdoğan és pártja, az AKP (Igazság és Fejlődés Párt) számára nem jelentett amúgy se különösebb veszélyt az idei helyhatósági választás. Bár a kampányt úgy kellett folytatnia, hogy jelenleg 20%-os az infláció és 24%-os a jegybanki alapkamat (ami a világon a második legmagasabb), így elég súlyos krízissel néz szembe a török nép, és a párt népszerűsége soha nem látott mélységekben van.
Az ellenzék
Az ellenzéki pártok közül három van, amely számottevő erővel rendelkezik a parlamentben, ezek a balközép, Mustafa Kemal Atatürk által alapított CHP (Köztársasági Néppárt), a balliberális, elsősorban kurdok által támogatott HDP (Népek Demokrata Pártja) és a jobbközép IP (Jó Párt), amelyre leginkább a kormányból kiábrándult jobboldaliak szavaznak.
A HDP ellen már hosszú évek óta folytat a kormány lejárató kampányt, Erdoğan többször is kijelentette, hogy a pártot terrorszervezetnek tekinti. Az államfő azonban elég sajátosan értelmezi a „terrorista” kifejezést: nevezte már így az őt kritizáló újságírókat, a valutájukat török lírára be nem váltó törököket, az ellene tüntető egyetemistákat és még ki tudja, ki mindenkit.
A párt aktivistáit a választások előtt tucatjával tartóztatták le a török hatóságok, plakátjaikat leszedették, gyakran mindenféle indoklás nélkül, a székházukban folyamatosak a rendőri razziák.
A HDP mellett az IP-t is rendesen megdolgozza a kormánypárt. Az IP elnöke, Meral Akşener, aki a 2016-os, sikertelen puccskísérlet előtt pár hónappal azt mondta egy beszédében, hogy ”15-e után minden megváltozik”, ő ezzel akkori pártjának, a MHP-nek május 15-én tartandó kongresszusára gondolt. A kormány viszont ezt úgy értelmezte, hogy a politikus ezzel a két hónappal később, július 15-én bekövetkezett puccsra utalt. Innentől Akşenert a puccs egyik kitervelőjének bélyegezték meg, különös módon azonban azóta se tartóztatták le.
Pár napja egy vidéki kampánygyűlésen azonban Erdoğan híveinek azt ígérte, a választások után a rácsok mögé juttatja majd Akşenert.
A harmadik ellenzéki pártnak, a CHP-nek sincs egyszerű dolga. Ők már a tavalyi választásokon is koalícióban indultak az IP-vel, de persze még ez is kevés volt ahhoz, hogy legyőzzék Erdoğant, így óvatosan ugyan, de a HDP-hez is közeledni próbálnak. A kormány ennek okán terrorizmus pártolásával vádolja őket, lejárató kampányukban pedig arról beszélnek, hogy minden egyes CHP-re leadott szavazat a terroristákat támogatja.
Késelés, verekedések és lövöldözés egy szavazóhelyiségben
Bár a hatóságok szerint alapvetően nyugodt körülmények között zajlottak a választások, eddig összesen négy halálesetről lehet tudni, amelyek a szavazással hozhatók összefüggésbe.
A kelet törökországi Malatya tartományban lövöldözéssel végződött egy vita, miután a helyi kormánypárti polgármesterjelölt, Mikail Sülük családtagjai a fülkébe akartak kísérni egy idős választópolgárt. Miután az ellenzéki iszlamista SP (Boldogság Pártja) szavazóbiztosai figyelmeztették a helyszínen lévőket, hogy ez nem megengedett, vita alakult ki, amelynek során Hacı Sülük, a helyi kormánypárti jelölt apja egy pisztollyal lelőtte a két szavazóbiztost, akik a helyszínen életüket vesztették. Az elkövetőket még a helyszínen előállították.
Isztambul ázsiai részén egy embert megkéseltek, miután a helyi jelöltek között vita, majd dulakodás alakult ki. A választásokkal összefüggésben eddig mintegy 310 erőszakos cselekményről lehet tudni.
