Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal „Fókuszban a megyék – 2018. I-IV. negyedév” című kiadványa, melyben a különböző adatokban való földrajzi eltérések tavalyi mértékét vizsgálhatjuk. A Portfolio.hu összefoglalójából kiderül, hogy
az időszak dinamikus gazdasági növekedése ellenére tovább nőttek a regionális egyenlőtlenségek az országban.
Munkanélküliség tekintetében például hétszeres különbség látható a statisztikailag és földrajzilag is szélső megyék között. Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban 1,3%-os, valamint 1,7%-es, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Beregben, Baranyában és Hajdú-Biharban 8,7%-os, 7,1%-os és 6,2%-os volt tavaly év vége felé ez az érték, az országos átlag pedig 3,6%.
A keresetekről hasonló képet szemlélhetünk. Budapesten 275 273 Ft, Győr-Moson-Sopronban 226 805 Ft, Komárom-Esztergomban 215 336 Ft volt tavaly a havi nettó (és adókedvezményektől mentes) átlagkereset. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplénben, Nógrádban, Békésben ez az érték rendre 170 ezer forint alatti volt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 153 451 Ft-ot, majdhogynem a budapestiek keresetének feléhez jutottak csak a dolgozók.
Azon túl, hogy a gazdaságilag előnyösebb régiókban több lehetősége van a munkavállalóknak termelékenyebb, illetve jobban fizető szellemi munkákat végezni, az ágazatokon belüli regionális különbségek is látványosak. A Portfolio ezzel a lebontással összehasonlította a legpozitívabb és a legnegatívabb adatokat produkáló két megyét, Budapestet és Szabolcs-Szatmár-Bereget.
A lap szerint átlagosan 80%-kal kerestek tavaly többet a budapestiek, de volt, ahol még ennél is nagyobb volt a különbség.
Például a pénzügyi, biztosítási ágazatban a szabolcsiak nettó 161 ezret, a fővárosiak ennek több, mint két és félszeresét, nettó 434 ezer forintot vihettek haza. A „Humán-egészségügyi, szociális ellátás”-ban pedig a budapesti átlagkeresethez képest csak szerény 210 ezer forintot lehet keresni a centrumban, de Szabolcs-Szatmár-Beregben ennek is kevesebb, mint a felét, átlagosan 101 ezer forintot.