Hétfő este John Bercow, a londoni alsóház vezetője bejelentette: nem szavazhatnak a képviselők harmadjára Theresa May miniszterelnök brexit-megállapodásáról. Bercow a házszabály azon részére hivatkozott, mely szerint egy javaslatról nem szavazhat kétszer egy parlamenti ülésszak alatt a ház, hacsak nincsen a két verzió között lényegi, tartalmi különbség. A házelnök szerint pedig May csupán a fogalmazáson módosított.
A miniszterelnök számára ez valószínűleg azt jelenti, hogy a csütörtöki brüsszeli találkozóján a határidő meghosszabbítását kell kérnie Junckeréktől, ahogyan az múlt csütörtökön megszavazásra került a házban. Bár feltételezhető, hogy az EU eleget tesz a kérésnek, még így is az Egyesült Királyság számára kínos helyzet állna elő: valószínűleg részt kéne venniük a közelgő EP-választásokon, mely több, mint 100 millió font költséget jelentene az állampolgároknak. (Mindezt úgy, hogy közben a brexit-pártiak a parlamentben többséget élveznek.)
A későbbi határidőig tartó időszak alatt a parlament többféleképpen is megpróbálhatja a patthelyzetet feloldani: előrehozott választásokkal, újabb brexit-népszavazással, vagy egy ‘puha’ brexitről szóló kétpárti megegyezéssel. Az ellenzéket vezető munkáspárti elnök Jeremy Corbyn korábban is követelte az első opciót, de az ehhez szükséges bizalmatlansági indítvány januárban elbukott.
De kormányhoz közeli források szerint Maynek is van még egy-két lehetősége. Egyrészt a hosszabbított határidőről szóló megállapodásba a miniszterelnök kérhet olyan kitételt, hogy ha az EP-választás előtt sor kerülne egy megállapodás megszavazására, akkor ne kelljen az Egyesült Királyságnak azon részt vennie. Másrészt az EU-tól kapott új dátumig akár meg is győzheti May a parlamentet arról, hogy Bercow téved és a harmadik megállapodási javaslat tartalmilag eltér az előzőktől.
A házelnök döntése mögött többféle motiváció is lehet. Vannak, akik szerint Bercow csak a még nagyobb nyilvános megszégyenüléstől próbálta megvédeni Mayt, hiszen a javaslat csak újabb csúfos leszavazást kapott volna. Mások azt sejtik, hogy egy komolyabb hosszabbítást szeretne, ezáltal pedig a kilépés kidolgozásának parlamenti átvételét a kormánytól.
Mindenesetre a kabinetet látszólag váratlanul érte a házelnök intézkedése és egyelőre nem jelezték, hogy hogyan kívánnak a továbbiakban cselekedni. May támogatói pedig kifejezett frusztrációt fejeztek ki a sajtónak.
Robert Buckland helyettes állami főügyész szerint alkotmányos krízis jött létre, melyet lehetséges, hogy a kormány csak a parlamenti ülésszak korai befejezésével és egy új elkezdésével tudna megoldani.
Tim Loughton volt család- és ifjúságügyért felelős helyettes államtitkár szerint sikerült Bercownak újra káoszt teremtenie a parlamentben, pont amikor már helyreállni látszott a rend és kezdett lendületet nyerni a megállapodás támogatása. A kialakult helyzetet úgy értékelte, mint
„a legkomolyabb alkotmányos krízis, amit 22 évnyi parlamenti képviselet alatt láttam.”
Frissítés (17.10) – May júniusig tartó halasztást kér, hosszabb halasztás lehetőségével
Theresa May brit miniszterelnök nem hivatalos értesülések szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) „legalább” június végéig tartó elhalasztását fogja kérni az Európai Uniótól, de nyitva akarja hagyni az ennél jóval hosszabb, akár kétévi halasztás lehetőségét is.
A Downing Street szóvivője keddi tájékoztatásában csak annyit közölt, hogy May még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt megírja a halasztás kezdeményezéséről szóló levelét Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének. A miniszterelnöki hivatal illetékese a levél várható tartalmáról egyelőre nem árult el részleteket.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság kormányforrásokból származó értesülései szerint azonban a keddi kabinetülésen komoly vita alakult ki a jövő pénteki kilépési határidő halasztásának hosszáról. A BBC-nek nyilatkozó kormányilletékesek szerint May alapesetben június 30-ig terjedő halasztást fog kérni, de a határidő két évig tartó halasztását is kezdeményezheti, ha rövid időn belül nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben a Brexit feltételeiről szóló megállapodást. (MTI)
