A 24.hu írta meg, hogy a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a budai Várnegyedben meglehetősen olcsón bérel önkormányzati lakást, amelyhez lakáscserével jutott hozzá, még 2013-ban.
Bár kérdéseikre nem kaptak pontos választ, a lap úgy számolt, hogy Palkovics, aki a 63 négyzetméteres ingatlanért az önkormányzat által megállapított úgynevezett költségelvű bérleti díjat fizeti, a Budavári Önkormányzat lakásrendelete alapján négyzetméterenként 510 forintot fizethet,
vagyis a lakás havi bérleti díja kicsit több mint 32 ezer forintra jön ki.
A környéken – írja a 24.hu – egyébként van olyan 67 négyzetméteres lakás, amit 350 ezer forintos bérleti díjjal kínálnak kiadásra.
Vagyis Palkovics miniszter elég jól jár az önkormányzati lakással, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy miniszterként a fizetése idén már 1 millió 980 ezer forint, emellett havi bruttó 540 ezer forintot kap a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszoraként, az MTA rendes tagjaként (amit éppen maga készül teljesen szétverni) havi 455 ezer forintot kapott, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetétől pedig havonta 800 ezret.
Palkovics László olcsó önkormányzati bérlakása azonban különösen fájó, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években az ingatlanpiacon (többek közt például a CSOK-nak köszönhetően) hogy szabadultak el az árak.
A Habitat for Humanity hetedik éves lakhatási jelentéséből kiderül, hogy az albérletárak 2010 és 2016 között átlagosan 75 százalékkal nőttek(!), ezen belül a kisebb lakások átlagára szinte a duplájára emelkedett, piaci alapon tehát egyre kevesebbeknek megfizethető az albérlet.
Mindeközben azonban önkormányzati bérlakásokban él a lakosság 1,3 százaléka.
Na, nem mintha ennél nem lenne jóval többre igény, csakhogy a bérlakásállomány folyamatosan csökken:
„a KSH adatai alapján az elmúlt két évben például 23 százalékkal csökkent a szociális alapon kiadott önkormányzati bérlakások száma: 2017-ben már csak az összes önkormányzati bérlakás 46 százaléka, nagyjából 50 000 lakás volt bérelhető szociális alapon” – áll a jelentésben.
Magyarországon két-hárommillió ember él lakásszegénységben, és ebben épp úgy szerepet játszik a szociálisan célzott lakhatási támogatások csökkenése és az albérletárak növekedése,mint a hiányzó kormányzati akarat is, hogy a problémát átfogó, a szociális különbségeket csökkentő lakáspolitikával igyekezzenek felszámolni.
Arra egyébként az Index hívta fel a figyelmet, hogy a budai Várnegyedben azért nem meglepő, ha egy önkormányzati ingatlanhoz ilyen alacsony bérleti díjért is hozzá lehet jutni, mert ezek valójában műemlékvédelem alatt álló épületekben található, élethossziglan tartó, örökölhető bérleti joggal lakott lakások, amelyeket a tulajdonosuk se el-, sem bérbe nem adhat. És mivel a lakók nem vehetik meg a lakásokat (amelyekben akár évtizedek óta laknak), az önkormányzat úgy döntött, hogy ezt a méltánytalanságot alacsony bérleti díjakkal kompenzálja.
Az örökletes jogot készpénzért ugyan nem lehet eladni, de lakáscserével át lehet passzolni másik bérlőnek, aki így lényegében egy saját vagyont képező ingatlant cserélhet el a bérleti jogra. Ebbe a csereügyletbe viszont az önkormányzatnak nincsen beleszólása.
És ilyen cserelakást bérel Palkovics László is.
Amiből akár még arra is következtethetnénk, hogy tulajdonképpen nincs itt semmi látnivaló, Palkovics cserélt egy lakást, annyiért, amennyiért bérli, oszt jónapot.
Ám a biztonság kedvéért felhívtuk V. Naszályi Mártát, a kerület párbeszédes önkormányzati képviselőjét, aki némileg árnyalta a helyzetet.
Mint kiderült ugyanis, a kerületben az önkormányzat sorra adja el azokat az ingatlanokat, amelyek nem elidegeníthetetlenek, így az önkormányzati lakásállomány folyamatosan zsugorodik.
Jelenleg már bizonyosan többségben vannak azok az önkormányzati lakások, amelyek műemlékvédelem alatt álló házakban találhatóak és örökölhető bérleti joggal lakottak.
V. Naszályi Márta azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a kerület lakáspolitikája semmiképp sem tekinthető igazságosnak. A szociális lakbérnek például a lakók szociális helyzetéhez kéne igazodnia, azt kéne figyelembe venni a megállapításakor – véli a Párbeszéd önkormányzati képviselője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a műemléki házak fenntartása amúgy is többe kerül, mint a nem műemlékieké, az önkormányzatnak pedig inkább valamilyen támogatási rendszert kéne kidolgoznia erre a problémára, csakhogy erre szándék sincsen
„Egy önkormányzatnak felelőssége van abban, hogy ha elszállnak az ingatlanárak, az átlagkeresetű emberek akkor is be tudjanak költözni, ehhez képest az I. kerületben épp a kormányzati kegyencek kiszolgálása történik, akik nagyon jutányos áron jutnak hozzá az ingatlanokhoz. A lakáspályázatok mindeközben nem alkalmasak arra, hogy lakáshoz juttassák a kerületben élőket, a lakáskiadási rendszer pedig a legutóbbi időkig teljesen átláthatatlan volt, ami melegágya a korrupciónak” – magyarázta V. Naszályi Márta a Mércének.
És bár kétségtelen tény, hogy a fennálló jogszabályok alapján az önkormányzat nem szólhat bele abba, ha valaki az örökös bérleti jogát elcseréli egy másik emberrel, ezek a lakáscserék alapból nem is kerülnek a képviselőtestület látókörébe, csak a polgármesteri hivatal munkatársainak kezei közt futnak át – mindazonáltal sok kérdést felvet az, hogy a budai Várnegyedben miként szaporodtak el a minimum kétes ügyletek, amelyeknek kedvezményezettjei közt rendre felbukkannak kormányközeli arcok is.
