A múzeumi, könyvtári, levéltári, és közművelődési intézményekben dolgozók köztudottan alacsony bérekért dolgoznak, nettó átlagkeresetük 150-160 ezer forint körül mozog, a bértábla 2009. óta változatlan.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete tavaly többek közt 50 százalékos bérpótlék emelést követelt a kormánytól, a helyzet azonban azóta is változatlan.
A hét elején Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő „Hogyan kívánja rendezni a kormány az Országos Széchényi könyvtárban dolgozók helyzetét?” címmel nyújtott be írásbeli kérdést Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének címezve.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig. A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk mintegy 15 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, s – más bel- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt.
A képviselő beadványából többek közt kiderül, a OSZK alkalmazottainak helyzete rendezetlen, a megbecsülés hiányát pedig az is jól jelzi, hogy „a nemzeti könyvtárban dolgozókat nem illeti meg az egyenlő munkáért egyenlő bér lehetősége”, az Országgyűlés Könyvtárában dolgozó könyvtárosokat ugyanis köztisztviselőkké nevezte ki a kormány, így ők háromszor-négyszer annyit keresnek, mint az Országos Széchényi Könyvtár közalkalmazott dolgozói. Tavaly novemberben pedig „végső döfésként” még a kafetériát is elvette a munkáltató az OSZK könyvtárosaitól.
A bérek tehát továbbra is megalázóan alacsonyak, az Országos Széchényi Könyvtárban ráadásul a kormány Nemzeti Hauszmann Terve miatt is egyre nő a feszüktség, mivel az is szerepel benne, hogy a várnegyedből a vizesedő (ami nem kifejezetten jó egy könyvtárnak) és egyébként is túl kicsi Kilián laktanya körúti épületébe költöztetné a kormányzat az OSZK-t.
Az OSZK egyébként már 20 éve kinőtte a várbeli székhelyét, de csak most lett sürgős a költözés, amikor a Budai Palota felújítása elérte az épületet, amivel nyilvánvalóan tervei vannak a kormánynak.
A vár felújítási munkálataival járó zaj ráaádsul nagyon zavaró mind a könyvtárba járók, mind az ott dolgozók számára, az azbeszttel szennyezett szolgáltatói helyek kérdése pedig máig megoldatlan – derül ki a képvsielő beadványából.
„A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy a könyvtár 2016-ban már olyan helyzetbe került az alulfinanszírozottságnak köszönhetően, hogy 2016-ban közel 10 milliárd forintos állami támogatást kapott. Az azonban a mai napig nem derült ki, hogy mire költötték ezt az összeget. Az éves szinten 1,5 milliárd forintos költségvetéssel rendelkező intézmény a mai napig 600 milliós adósságot görget maga előtt.”
– írja a képvsielő.
A helyzet tehát több szempontból is egyre feszültebb az OSZK-ban. Tüske László főigazgató nemrég meglepő nyíltsággal beszélt a kormány terveiről a dolgozóknak, akikről a szakszervezet felmérése alapján a múlt héten kiderült, kétszázan csatlakoznának a jövő heti közszolgálati sztrájkhoz. De vannak olyanok is, akik nem bírják tovább a bizonytalanságot és a megbecsülés teljes hiányát: a muon.hu-nak egy ott dolgozó könyvtáros arról számolt be, az elmúlt hetekben tíznél is többen mondtak fel, köztük az OSZK általános főigazgató-helyettese is.
