Európa több városához hasonlóan Törökország egyik legnagyobb városának központjában, az isztambuli Taksim téren is több ezer ember – főleg nők gyűltek össze péntek este, hogy ott is megtarthassák a nemzetközi szervezésű nőnapi sztrájkmenetet a város népes, turisták által kedvelt széles sétálóutcáján, az Istiklalon végigvonulva.
A gyülekező tömeget azonban a Taksim tér másik oldaláról több száz rohamrendőr várta, akik elállták a térről az Istiklalra vezető torkolatot, így akarván megakadályozni, hogy menet kezdetét vehesse.
A rendőrség végül a vonulást betiltotta, és, mivel rengeteg, a nemzetközi női felszabadítási mozgalmak lila zászlóit viselő tüntető gyűlt össze a téren, végül engedték, hogy az Istiklal sugárút egy kis részére is átmehessenek.
Mikor az egyre inkább ideges, de békésen demonstráló tömeg erre sem ment haza, hírügynökségi videók tanulsága szerint a rohamrendőrök elkezdték a tér felé nyomni a tömeget, és még könnygázt is bevetettek ellenük. Az Al Jazeera angol kiadása szerint egyelőre nem világos, történtek-e az összetűzések nyomán komoly sérülések.
Az AFP ügynökség arról is beszámolt, hogy a tüntetőket végül kutyákkal oszlatták fel az Istiklal mentén.
Good evening Istanbul.#JourneeInternationaleDesDroitsDesFemmes#8MartDünyaEmekçiKadınlarGünü pic.twitter.com/UHWK6SqIzs
— Bahar Kimyongur (@Kimyongur) March 8, 2019
A demonstráción a lila zászlók mellett sokan hoztak az iszlamista érzelmű Recep Tayyip Erdoğan és kormánya által sokszor kritizált rúzst és sminket, hogy ott, a rendőrsorfal előtt fessék ki magukat, eznekívül olyan transzparensek voltak láthatóak a tömegben, mint:
„Feminista lázadás a férfierőszak és a szegénység ellen!”
Noha a tavalyi, hasonlóképpen megrendezett nemzetközi nőnapi vonulással még semmi baja nem volt az autoriter török rezsimnek, idén, március 8-án délután az isztambuli esemény vonulásos részét mégis betiltották.
Ennek oka, hogy idén egy nagy nyilvánosságot kapott bírósági büntetőügy felkorbácsolta a török nők kedélyeit, és a közbeszéd legfontosabb témájává a Törökországban is nagyon elterjedt családon belüli erőszakot tette.
A török és nemzetközi könnyűzenei világban egyszerűen csak Sılaként ismert Sıla Gençoğlu énekesnő ugyanis olyasmire szánta rá magát, amelyre csak kevés nő meri az alapvetően ultrakonzervatív, a nők helyét sok helyen még mindig egyedül a háztartásra korlátozó török társadalomban kevesen, bíróság elé idéztette Ahmet Kural színészt, volt párját, azt állítva róla, hogy többször súlyosan bántalmazta, amíg együtt voltak.
A bírósági ügy keretében Gençoğlu éppen március 8-án, azaz nőnapon kellett, hogy megjelenjen az isztambuli bíróság előtt, ahol egyébként szembesítették is Kurallal, és óriási sajtóérdeklődés mellett először mondta el nyíltan, mit tett vele a férfi.
„Nagyszerű vacsorát költöttünk el Ahmet családjával, mielőtt visszatértünk az ő otthonába.”
– mondta Gençoğlu, majd, Törökországban a tévében hosszú idő óta először le is írta, hogyan bántalmazták:
„A konyhában beszélgettünk, mikor felhozta nekem Okan Can Yaltın (Sıla ezzel a férfivel csalta meg Kuralt, ez volt a konfliktus alapja- szerk.) Rettenetesen dühbe gurult, ordítozott, azután ugrálni kezdett rajtam, azt ordibálva, hogy ‘Megöllek!’ Beleverte a fejemet a falba, leestem a földre, és akkor elkezdte a hasamat rugdosni. Megpróbáltam elmenekülni a házból, de mindig visszarántott. Akkor sem hagyta abba az ütleget, amikor a padlóra estem, és néhány percig még vert. Végül mégis el tudtam menekülni […] ha nem kellett volna kipihennie magát két óriási verés között, azt hiszem még rosszabbul jártam volna.”
A volt barát, Ahmet Kural a maga részéről tagadta, hogy akárcsak egyszer is megütötte a nőt, azt állította a bíróságon, hogy csupán 15 percig veszekedtek, mielőtt Sıla elhagyta a házát.
A török sajtó az esetet az ország #MeToo pillanataként értékelte, a bulvárlapoktól a legkomolyabb hírcsatornákig mindenki élőben követte a bírósági tanúvallomást, sokan próbálták Sıla állításait azonnal különböző módokon hitelteleníteni is.
A részletes vallomás áttörte a török társadalom egyik legnagyobb tabuját, mind vallásos, mind pedig szekuláris nők milliói hallhatták élő egyenesben mi minden történt az ország egyik leghíresebb énekesével. Mivel az ilyen, sőt még durvább, gyilkossággal végződő esetek az országban gyakoriak, a reakciók szélsőséges dühöt tükröztek.
Akik végül a botrány folytán az utcai megmozdulást szervezték, azok a baloldali vagy liberális szekuláris feminista mozgalmak, amelyek Törökországon belül az európaiasabb Isztambulban a legerősebbek, igaz, a 2016-os török puccskísérlet óta kialakult helyzetben féllegális állapotra kényszerültek.
Sıla Gençoğlu egyébként nem az üggyel kapcsolatban került először szembe a török társadalom tabusított témáival, például négy tartományban is betiltották az énekesnő koncertjeit 2016 augusztusában, miután az énekesnő a puccskísérletet elítélő, kormánypárti „demokráciamenetet” színjátéknak nevezte. Ugyanezen okokból Gençoğlu a nagyvárosi, szekuláris ellenzék ikonja is, így a bántalmazási ügy azonnal politikai táborokra is osztotta az országot.
