Vészesen fogynak a háziorvosok, a pályakezdő fiatalok pedig nem tolonganak a betöltetlen praxisokért. A KSH legfrissebb adatai szerint háromezer orvos hiányzik az egészségügyi ellátórendszer optimális működéséhez, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ februári adatai szerint 344 praxisban nincs háziorvos, a probléma – többek közt – a csecsemő- és gyermekgyógyászat és az újszülöttellátás területén a legsúlyosabb.
Ezt látszik igazolni a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) elnökének egy háttérbeszélgetésen tett kijelentése is,
miszerint a magyar gyermekorvosi szolgálat az összeomlás előtti utolsó perceit éli.
A legnagyobb probléma a kiöregedés: a házi- gyermekorvosok több mint fele elmúlt hatvanéves, ötöde pedig már a hetvenen is túl van. Évente több tucat praxis szűnik meg, utánpótlás pedig alig érkezik, mivel kevés rezidens (tavaly összesen 40) kezdi el a házi-gyermekorvos képzést, és közülük sem biztos, hogy mindenki Magyarországon fog praktizálni – a hazai háziorvosi fizetés ugyanis nem a legvonzóbb.
Ma 1400 házi gyermekorvosi praxis működik Magyarországon, az elmúlt négy-öt évben 120 ilyen praxis szűnt meg – mondta Póta György, majd hozzátette: nagyban segítené a praxisok működését a finanszírozás növelése. Ha nem látnak működőképes praxisokat maguk előtt a fiatalok, még több praxis szűnhet meg.
A kormány ugyan próbálja anyagi támogatással ösztnözni az üresen álló körzetek betöltését,
hiába az akár 20 millió forintos letelepedési támogatás, ha a jövedelem nem versenyképes.
Mivel a kórházakban még mindig jobban lehet keresni, mint a háziorvosi praxisokban, hiába növelte a kormány a háziorvosok jövedelmét az utóbbi években, ha abból a velük dolgozó ápolókat igyekeznek versenyképes fizetéssel megtartani.
A praxisműködtetés sem könnyíti meg a helyzetet: ha bizonyos időn belül nem tudja eladni a praxist az orvos, akkor az az önkormányzaté lesz, ahol viszont orvos híján dönthetnek úgy, hogy a megüresedő praxist összevonják egy másik körzettel, így akár egy felnőtteket ellátó háziorvosra hárulhat a gyerekek ellátása is – ugyanannyi fizetésért.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke korábban azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy
„Amíg valaki úgy vásárolhat meg valamit, hogy utána rövid úton el lehet venni tőle, addig senkinek nem lesz kedve praxist venni”
A praxisok jövőjét emellett a kormány alapellátási reformprogramja is homályosabbá teszi. A tervezet szerint az alapellátás új országos központot kapna, valamint valamennyi járásban létrehoznának állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervek szerint a területen dolgozó háziorvosok, ha van egyéb szakvizsgájuk is, azt itt szakorvosként hasznosíthatnák. Az azonban egyelőre tisztázatlan, miként használhatja egy házi- gyermekorvos az egyéb szakvizsgáit, és azt is, ezért a munkáért mennyi plusz pénzt kaphat.
Póta szerint bár a kormányzati kommunikációban kiemelt szerepet kapott az alapellátás megerősítése, ennek nincs érdemi jele a házi gyermekorvosi rendszerben.
Az iskolai hiányzások igazolása indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra, ezért a Házi Gyermekorvosok Egyesületének továbbra is az a véleménye, hogy változtatni kell ezen a rendszeren. Azt szorgalmazzák, hogy a szülő több napot igazolhasson a jelenleg megszokott háromnál. Megjegyezte: nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) a házirendjükben szabályozzák.
Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék „kiterjeszteni” azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az oktatási intézménybe – tette hozzá. Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak ezen – emelte ki –, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő.
