Néhány napja derült ki, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem megy el az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának ülésére, amely az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, a szervezett bűnözés elleni fellépés és a nemzetközi együttműködések kérdése mellett a legfontosabb kérdésként az OLAF-jelentések magyarországi bizonyítékként való elfogadásának kérdése is napirendre kerülne, ha Polt részt venne az ülésen.

De mivel ezt nem teszi meg, Tordai Bence a Párbeszéd képviselője a parlament mai ülésnapján tett fel kérdéseket a korábban Orbán Viktor veje tulajdonában álló, közvilágítási tendereket sorra nyerő Elios-Zrt. ügyével kapcsolatban Poltnak:

• Miért nem tudja elfogadni a fideszes ügyészség az OLAF által gyűjtött információkat, és miért jutnak a magyar hatóságok számos kényes fideszes ügyben sorozatosan más következtetésekre, mint az OLAF?
• Miért véli úgy számos ügyben a fideszes ügyészség, hogy az OLAF által gyűjtött bizonyítékok nem elfogadhatóak a magyar eljárásban?
• Most már hivatalosan is elismeri-e a kormány, hogy az Elios-projektekre adott uniós támogatásokat ellopták?

– kérdezte Tordai.

Polt erre azt válaszolta, az OLAF adminisztratív szabálytalanságokat vizsgál és nem bűnügyekben eljáró hatóság, így nem szolgáltathat olyan bizonyítékot, amit a ma hatályos büntetőeljárási törvény egy az egyben elfogadhat.

„Felhívhat bizonos jelenségekre figyelmet, átadhat dokumentumokat, véleményt nyilváníthat, ettől még a büntető eljárásnak úgy kell lefolynia, ahogy az a törvényben elő van írva.”

– mondta a legfőbb ügyész.

Tordai válaszában arra hívta fel a figyelmet,

az, hogy az OLAF-jelentés nem tartalmaz semmilyen bizonyítékot, kizárólag a legfőbb ügyész személyes hitelével van alátámasztva, ami a nullával egyenlő.

Ezért azt kérte, hozzák nyilvánosságra az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentést. A képviselő például több feljelentését is elutasították azzal az indokkal, hogy nem hivatkozhat az OLAF-jelentésre, hiszen azt nem ismerheti meg.

„A legkorruptabb államot hozták létre maguk az Európai Unióban, és a legfőbb ügyész ehhez falaz folyamatosan”

– mondta Tordai.

Polt Tordainak adott válaszában azt hangsúlyozta, az OLAF bizonyítékait az ügyészség értékeli és dönti el róluk, hogy megfelelőek-e a bűncselekmény alátámasztására.

Tordai nem elégedett meg a legfőbb ügyész válaszával, ezért az ülés után a Parlament folyosóján készített vele egy rövid „gerillainterjút”. Itt újra megkérdezte tőle, vállaja-e az Elios-ügyről készült OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát.

Meglepő, de Polt még a folyosón is hajlandó volt válaszolni a kérdésekre – bár sok újat ebből a válaszból sem tudhatunk meg. A legfőbb ügyész azt mondta, az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát a büntetőeljárási szabályok szerint lehet elrendezni, így azt csak az érdekeltek ismerhetik meg.

„Én, mint magyar adófizető nagyon érdekelt vagyok, mert 13 milliárdot loptak el közpénzből. Tehát én most kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az Elios-ügyben az OLAF-jelentést”

–  mondta Tordai.

Polt szerint azonban a nyomozás nem ezt állapította meg,

de ha a képviselő szeretne előrelépést elérni az ügyben, adjon be indítványt a büntetőeljárási törvény módosítására. Ha az módosítják, nyilvánosságra hozzák az OLAF-jelentést.

Ahogy Tordai válaszából kiderül, ez rajta nem fog múlni – sokkal inkább azon, a Fidesz átengedne-e valaha egy ilyen törvénymódosítást a parlamenten.

Polt egyébként interjút adott az immár ismét kormánykompatibilis Magyar Nemzetnek, ebben kifejti például, hogy szerinte a magyar Hatóságok és az OLAF  közti együttműködés sikeres, például azért, mert az OLAF-jelentésekkel összefüggő eljárások 52 százaléka jutott eddig bírói szakba, ez pedig meghaladja az uniós átlagot.

Mindeközben viszont – emlékeztet Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője – Magyarországon 20 ügyről még nem döntött az ügyészség, és amiben döntött (17 ügy), annak kevesebb, mint a felében (8 ügyben) emeltek mindössze vádat, 7-ben azonban egyáltalán nem.